Hangfelvétel felhasználása polgári perben

Számos esetben előfordul, hogy egy hangfelvétel felhasználása fontos bizonyítékként szolgálhat a peres eljárásban tett nyilatkozataink alátámasztására. Több kérdés is felmerül ezzel kapcsolatban a gyakorlatban és az elméletben egyaránt: felhasználható egy titokban készített hangfelvétel bizonyítékként? Milyen jogkövetkezményekkel járhat egy hozzájárulás nélkül készített hangfelvétel bírósági felhasználása?

 

A hangfelvétel jogi megítélése

 

A hangfelvételhez való jog az ún. nevesített személyiségi jogok közé tartozik a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) értelmében. Ez azt jelenti, hogy egy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához is az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. A hangfelvételhez való személyiségi jog megsértését jelenti tehát, ha elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy nem adta hozzájárulását.

 

Titokban készített hangfelvétel felhasználhatósága

 

A polgári perrendtartás szabályai alapján főszabály szerint a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, hangfelvétel,

  1. amelyet az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével vagy erre irányuló fenyegetéssel szereztek meg, illetve állítottak elő,
  2. amely egyéb jogsértő módon keletkezett, vagy szereztek meg, illetve
  3. amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene.

 

Ennek indoka a jogalkotó álláspontja szerint az, hogy egy jogállamban nem alkothatók olyan szabályok, melyek a peres feleket arra ösztönzik, hogy jogsértő módon szerezzék be a per eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat. A hozzájárulás nélkül készített hangfelvétel bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene, tehát főszabály szerint nem használható fel bizonyítási eszközként.

 

Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy a polgári per célja az igazság felderítése, a bíróság pedig az állami igazságszolgáltatás megtestesítője, akinek a szabad bizonyítás elvével összhangban az a feladata, hogy a tényállást minél alaposabban, a valóságnak megfelelően feltárja.

 

A két védendő érdek (személyiségi jog védelme és a szabad bizonyítás elve) közötti konfliktus feloldása érdekében a polgári perrendtartás úgy rendelkezik, hogy a jogsértő bizonyítási eszközt a bíróság kivételesen, a jogsérelem sajátosságát és mértékét, a jogsérelemmel érintett jogi érdeket, a jogsértő bizonyíték tényállás felderítésére gyakorolt hatását, a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok súlyát, és az eset összes körülményét mérlegelve figyelembe veheti.

 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bíróság mérlegesési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az ügy összes körülményét számításba véve a személyiségi jog védelméhez, vagy az adott bizonyíték felhasználásához fűződik erősebb érdek. A Kúria egy eseti döntésében elvi jelleggel állapította meg, hogy a szabad bizonyítás elvéből adódóan nincs akadálya annak, hogy a fél a gyermekelhelyezési perben jogsértően keletkezett hangfelvételt használjon fel a másik fél gyermeknevelésre való alkalmatlanságának bizonyítására, feltéve, hogy a perben enélkül megnyugtató döntés nem hozható, mivel a valós tényállás csak ezzel a bizonyítási eszközzel deríthető fel.

 

Jogsértő hangfelvétel felhasználásának polgári jogi következményei

 

Bár a polgári eljárásjog megengedi bizonyos esetekben a jogsértően keletkezett hangfelvétel perbeli felhasználását, fontos hangsúlyozni, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz bíróság általi befogadása a felet nem mentesíti a jogsértő magatartással összefüggésben felmerült felelőssége alól. A bíróságnak erre minden esetben figyelmeztetnie kell a felet, aki ennek tudatában mérlegelheti, hogy kívánja-e a hangfelvétel felhasználását.

 

A Ptk. felsorolja a személyiségi jogok megsértésének szankcióit. Az érintett, akinek a hangfelvételhez való jogát megsértették követelheti

 

  1. a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
  2. a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  3. azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
  4. a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
  5. azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

 

A fenti szankciók az ún. felróhatóságtól független, objektív szankciók, tehát az intézkedések alkalmazása független a jogsértő vétőképességétől, vétkességétől, felróhatóságától. A személyiségi sérelmet akkor is orvosolni kell, ha fel nem róható magatartással okozták.

 

Emellett a személyiségi jogában megsértett fél sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért, továbbá, ha személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt is szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

 

A hangfelvétel perbeli felhasználása azonban nem jelenti azt, hogy az érintett fél automatikusan, az ügy körülményeitől függetlenül jogosulttá válik a fenti szankciók érvényesítésére. A Pécsi Ítélőtábla előtt folyamatban volt ügy tényállása szerint az alperes kölcsön visszafizetése iránt indított peres eljárást a felperes ellen. Az felperes arra hivatkozott, hogy a követelés elévült, másodlagosan pedig azt állította, hogy a kölcsöntartozását visszafizette. Az alperes hangfelvételekkel tudta igazolni, hogy a felperesi tényállítások nem megalapozottak, a valóságnak nem felelnek meg, ezért a bíróság a keresetének helyt adott. Ezt követően nyújtotta be a felperes a keresetlevelét, amelyben azt állította, hogy az alperes a titokban készített hangfelvétellel a személyhez fűződő jogát megsértette.

 

A Pécsi Ítélőtábla kimondta, hogy a felperesnek alanyi joga van annak követelésére, hogy a személyhez fűződő jogait – így a hangfelvételéhez fűződő jogát is – mindenki tiszteletben tartsa. E jogát azonban a felperes jelen esetben a Ptk. joggal való visszaélés tilalmába ütköző módon gyakorolta, amikor a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra, az alperessel szemben illetéktelen előny szerzésére érvényesítette. Az Ítélőtábla kiemelte, hogy az eljárt bíróságok kizárólag az alperes által készített hangfelvételek alapján tudták a valós tényállást megállapítani. Márpedig a bírósági eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért a hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, ha a felvétel a felhasználójával szemben elkövetett jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történt. Nem hivatkozhat alanyi jogsértésre a fél, ha azzal egy hamis tényállást kíván érvényre juttatni. Ebből következően a felperes alanyi – személyhez fűződő – jogának érvényesítése átment jogsértésbe, amelyet a Polgári Törvénykönyv alapelvi szinten tilt. A Pécsi Ítélőtábla a felperes keresetét mindezek alapján elutasította.

 

Jogsértő hangfelvétel felhasználásának büntetőjogi következményei

 

Polgári perben a jogosulatlan hangfelvétel készítése és felhasználása főszabály szerint nem valósít meg bűncselekményt, ugyanis a Büntető Törvénykönyv (Btk.) a jogosulatlan hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához nem fűz büntetőjogi szankciókat. Azonban, amennyiben egyéb tényállási elemek is kapcsolódnak a hangfelvétel rögzítésének körülményeihez, kivételes esetben a hangfelvétel készítés is megalapozhatja a fél büntetőjogi felelősségét.

 

A Btk. tiltja a haditechnikai termékkel történő visszaélést. Haditechnikai terméknek minősülnek például az akusztikus lehallgató eszközök[1]. Aki ilyen haditechnikai terméket az engedélytől eltérően használ fel, tiltott haditechnikai terméket megszerez, felhasznál, tart bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki tehát a hangfelvétel készítéséhez haditechnikai eszköznek minősülő akusztikus lehallgató eszközt használ fel bűncselekményt követ el.

 

A Btk. tiltja a tiltott adatszerzést. A tiltott adatszerzés tényállása szerint, aki személyes adat, magántitok, gazdasági titok vagy üzleti titok jogosulatlan megismerése céljából más lakásában, ahhoz tartozó egyéb helyiségében vagy az azokhoz tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával titokban megfigyeli vagy rögzíti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

Összefoglaló

 

A hozzájárulás nélkül történő hangfelvétel készítése, illetve annak felhasználása az érintett személyiségi jogát sérti. Főszabály szerint az ilyen bizonyítási eszközt a polgári peres eljárásban nem lehet felhasználni. A bíróság kivételesen indokolt esetben, mérlegelési jogkörében eljárva dönthet úgy, hogy a jogsértő hangfelvétel bizonyítékként való felhasználása elengedhetetlen a per megítélése szempontjából. Fontos hangsúlyozni, hogy a jogsértő bizonyítási eszköz bíróság általi befogadása a felet nem mentesíti a jogsértő magatartással összefüggésben felmerült felelőssége alól. A jogellenesen készített hangfelvétel polgári jogi szankciókat vonhat maga után, büntetőjogi felelősséget önmagában nem alapoz meg.

 

 

 

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Nyomtatás