A munkavállaló teljesítménycsökkenése megalapozhatja-e a munkaviszony felmondással történő megszüntetését?
Az ítélet alapjául fekvő tényállás szerint a felperes 2017-től műszaki tanácsadó, értékesítő munkakörben állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperes munkáltatónál. 2018-ban a felperes a részére előírt tervszámokat nem teljesítette, azonban a tervszámok teljesítése nagyobb mértékben maradt el a felperes határozott idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársa tekintetében. Az alperes felmondásával a felperes munkaviszonyát 2018. november 10-vel megszüntette. A felmondás indokolása szerint a munkaviszony megszüntetésének oka egyrészt az elmaradt tervszámok, másrészt a felperes „munkához való viszonyának megromlása”. Az alperes 2018. december 5-én arról tájékoztatta a felperest, hogy a munkaszerződésben kikötött versenytilalomtól eltekint, a felperes szabadon vállalhat munkát bármely cégnél.
Felmondás indokolásának valóssága, világossága és okszerűsége
A felperes keresetében másodlagosan a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként 12 havi távolléti díjának megfelelő összeg megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
Az első-, és a másodfokú bíróság megalapozottnak találta a felperes ezen keresetét is. Megállapították, hogy a felmondás indoka a felperes munkához való viszonya megromlása körében nem volt világos, mert nem tartalmazza azt a felperes terhére rótt magatartást és kötelezettségszegést, amelyet az alperes értékelt. Álláspontjuk szerint a felmondás azon része, mely szerint a felperes a 2018. évi tervet nem teljesítette, nem volt okszerű, minthogy a felperes munkatársa a felperesnél is rosszabb eredményt ért el, ugyanakkor az alperes az ő munkaviszonyát nem szüntette meg. Tekintettel arra, hogy a felmondásnak világosnak, valósnak és okszerűnek kell lennie, bíróságok megállapították a felmondás jogellenességét.
A Kúria álláspontja szerint a jogerős ítélet ugyanakkor megalapozatlanul állapította meg, hogy a felmondásnak a felperesi teljesítménnyel összefüggő indoka nem okszerű. A forgalmi adatokban jelentkező visszaesés tényét a felperes maga sem vitatta. Ennek igazolására a rendelkezésre álló kimutatások mellett további bizonyításra nem volt szükség, megállapíthatóan a felmondás indoka olyan objektív tényadatokon alapult, amely a munkáltató felmondását megalapozhatja. A töretlen bírói gyakorlat szerint több felmondási indok megjelölése esetében egyetlen indok bizonyítottsága is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét, ha abból megállapítható, hogy a munkaviszony a továbbiakban nem tartható fenn és ezért a munkavállaló munkájára a továbbiakban nincs szükség.
