Elővásárlási jog és a közlési kötelesség

Közlési kötelezettség alakulása nagyszámú elővásárlási jogra jogosult tulajdonostárs esetén

 

A törvényen alapuló elővásárlási jog

 

Közös tulajdonban álló ingatlan adásvétele során mindig figyelemmel kell lenni az elővásárlási jogra, illetve az abból eredő kötelezettségekre, hiszen akár az egész adásvételi szerződést meghiúsíthatja az, ha figyelmen kívül hagyjuk a tulajdonostársakat megillető többletjogokat.

 

Közös tulajdonban álló ingatlan tulajdoni hányadának értékesítése esetén a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal.

 

Közlési kötelezettség igazolása

 

Amennyiben adásvételi szerződés alapján kérjük a földhivataltól a tulajdoni hányadra a tulajdonjog bejegyzését, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérjük, csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni. Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni. Amennyiben a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

 

A gyakorlatban nem jelent problémát, ha 1-2 elővásárlási jogosulttól kell csak beszerezni a lemondó nyilatkozatot, azonban könnyen nehézségekbe ütközhetünk (például egy társasházi tulajdoni hányad értékesítése esetén), ha akár több száz elővásárlásra jogosult tulajdonostárssal kell közölni a vételi ajánlatot.

 

Közlési kötelezettség alakulása nagyszámú elővásárlási jogra jogosult esetén

 

A Kúria egy nemrég közzétett eseti döntésében ezzel a problémakörrel foglalkozott. Az alapul fekvő tényállás szerint eladó adásvétel útján értékesítette a tulajdonában álló társasházi lakást és az osztatlan közös tulajdonban lévő 67 beállásos teremgarázs 6/324 tulajdoni hányadát, azaz egyik gépjármű-beállóját. Az adásvételi szerződés tartalmazta a felek arra vonatkozó közös nyilatkozatát, hogy a teremgarázs ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosainak elővásárlásról lemondó nyilatkozatainak beszerzése, a vételi ajánlat teljes terjedelmében közlése számottevő, többhónapos késedelemmel, függő jogi helyzettel járna, amely érdekmúlást eredményezne, továbbá a tulajdonostársak egy része külföldi lakóhellyel rendelkezik, többségük hatályos lakóhelyének címe feltehetően még nem kerülhetett átvezetésre, így a postai kézbesítés eredménytelen lenne.

 

A földhivatal a lakásra és a gépjármű-beállóra vonatkozó tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmet elutasította, mivel a kérelmező nem igazolta, hogy a teremgarázs társtulajdonosai az elővásárlási jogukkal nem kívánnak élni. Az ügy végül egészen a Kúriáig jutott. A Kúria eseti döntésében határozott arról, hogy mi az általában elvárható magatartás nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs esetén.

 

A Kúria kiemelte, hogy a perbeli gépjármű-beálló tulajdonjogát nem tulajdonostárs kívánta megszerezni, ezért az eladónak fennállt a vételi ajánlat elővásárlásra jogosultakkal való közlésének a kötelezettsége. A közlés célja az, hogy az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlatot megismerje még az adásvételi szerződés megkötése előtt, és ha úgy dönt, hogy meg kívánja vásárolni az adott ingatlant, azt a vételi ajánlatot tevő vevő előtt megteheti.

 

Azt, hogy milyen módon teljesíthető a vételi ajánlatnak az elővásárlásra jogosulttal/jogosultakkal közlése az eset körülményei alapján kell megítélni. A tulajdonostársnak a közlés tekintetében úgy kell eljárnia, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ezért még ha nagyszámú elővásárlásra jogosult van, akkor is úgy kell megvalósítani a közlést, hogy a jogosultaknak potenciálisan reális lehetősége legyen megismerni a vételi ajánlatot.

 

Nagyszámú elővásárlásra jogosult esetén, az adott helyzetben általában elvárhatónak csak az tekinthető, ha a vételi ajánlat a belföldi lakóhellyel rendelkező tulajdonosokkal tértivevényes levél, vagy más igazolható módon kerül közlésre, feltéve, hogy a közléssel így felmerülő költségek a tranzakciós költségek olyan jelentős növekedésével nem jár, amely számottevően aránytalan az adott ingatlan vételárához képest (rendkívüli nehézség). A perbeli – 50 belföldi tértivevényes levél postai feladásának költsége – nem volt ilyen az érintett ingatlan vételárához (1.500.000,- Ft) és annak megvételével járó egyébként is felmerülő tranzakciós költségekhez képest.

 

Amennyiben a tulajdonosoknak a tulajdoni lap alapján ismert lakcímére sikertelen a közlés (ismeretlen, elköltözött stb.) akkor ennek igazolása kellően valószínűsíti a rendkívüli nehézséget.

 

Amennyiben a tulajdonosnak külföldi lakcíme van és nem várható, hogy a tértivevényes küldemény az adásvételi szerződés benyújtására nyitva álló 30 napon belül visszaérkezik, akkor az a számottevő késedelem fennállását alapozhatja meg, ilyen esetben a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata.

 

Az azonban egyértelműen és elvi éllel kijelenthető, hogy a közlési kötelezettség alól nem lehet mentesülni a tulajdonostársak nagy számának tényére hivatkozással, olyan esetben, amikor a tulajdonos az adás-vétel tárgyát képező ingatlanban, vagy egyébként belföldön lakik, és a közlés semmiféle érdemi nehézségbe nem ütközik.

 

Összefoglaló

 

Önmagában tehát a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól. Ez a tény ugyanis nem alapozza meg a törvény szerinti rendkívüli nehézséget, vagy a számottevő késedelmet, ezért minden esetben igazolni kell a földhivatal felé azt, hogy a tulajdonostársak nem kívánnak élni elővásárlási jogukkal. Egyetlen kivételt a külföldi lakóhellyel rendelkező tulajdonostársak jelenthetik, ebben az esetben elegendő valószínűsíteni, hogy nem várható, hogy a tértivevényes küldemény az adásvételi szerződés benyújtására nyitva álló 30 napon belül visszaérkezik.

Jogi segítségre van szüksége a fenti témában?

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on linkedin
LinkedIn
Share on email
Email
Share on print
Nyomtatás