1. A jogkimerülés fogalma

Ez a szellemitulajdon-jog védelem valamennyi területére alkalmazandó jogi fogalom vagy doktrína azt jelenti, hogy azt követően, hogy pl. a védjeggyel ellátott vagy a szabadalmi oltalom alatt álló találmányt megtestesítő terméket a szellemitulajdon-jog jogosultja vagy mások a tulajdonos hozzájárulásával már piacra dobták, azaz forgalomba hozták egy adott földrajzi területen, az érintett szellemitulajdon-jog (pl. védjegyoltalom, szabadalmi oltalom, dizájnoltalom) úgymond kimerül[1]. Ez annyit tesz,, hogy a szellemitulajdon-jog jogosultja ezt követően már nem hivatkozhat e jogra annak érdekében, hogy megakadályozza a termék további kereskedelmi forgalmát. A szellemitulajdon-jogok által biztosított oltalom e korlátját hívják az első eladás elvének is, mivel a jogok a termék legelső értékesítésével szűnnek meg[2]. Fontos hangsúlyozni, hogy a szellemitulajdon-jog csak az adott, konkrét termékkel kapcsolatban szűnik meg.

A jogkimerülés természetesen csak akkor következik be, ha a termék első forgalomba hozatala jogszerű volt, tehát a szellemitulajdon-jog jogosultja hozzájárulásával történt. A jogkimerülés doktrínája tehát nem alkalmazható például a hamisított termékek forgalmazására.

Gyakorlati példával szemléltetve, a Nike cipőn található pipa, a Nike és egyéb jelzések védjegyoltalom alatt állnak, ezért a Nike cipőket csak a Nike, mint védjegyjogosult, vagy az ő engedélyével más forgalmazhatja.  Ha a például Magyarországon jogszerűen eladásra kerül egy Nike cipő, akkor a Nike az adott cipő további kereskedelmi forgalmazása felett a továbbiakban már nem rendelkezhet, az adott termékkel kapcsolatos védjegyoltalom kimerült, tehát a vásárló azt szabadon tovább értékesítheti a Nike, mint védjegyjogosult engedélye nélkül.

A jogkimerülésnek területi szempontból három alapesete van: a nemzeti jogkimerülés, a regionális jogkimerülés, illetve a nemzetközi jogkimerülés. Minden állam maga választhatja meg, hogy a fentiek közül melyik jogkimerülési rezsimet alkalmazza.

1. Nemzeti jogkimerülés: azokban az országokban, ahol a nemzeti jogkimerülést alkalmazzák, a jogosult az első belföldi forgalomba hozatal után nem jogosult ellenőrizni a termék kereskedelmi célú hasznosítását, mindaddig amíg a termék belföldön marad. A szellemitulajdon-jog tehát csak az adott országban merül ki.
2. Regionális jogkimerülés: a regionális jogkimerülés azt jelenti, hogy a régió bármely országában történő első forgalomba hozatallal a jogkimerülés nem csak a belföldi piacon, de az egész régióban bekövetkezik. Ez alkalmazandó például az Európai Gazdasági Térségben.
3. Nemzetközi jogkimerülés: a nemzetközi jogkimerülés alkalmazása azt jelenti, hogy a termék bármely országban történő első forgalomba hozatalával az egész világon bekövetkezik a jogkimerülés.

 

2. Mely jogkimerülési rezsimet alkalmazza az EU, ezáltal Magyarország is?

Az áruk szabad mozgásának elvéből adódóan az Európai Unió területén a regionális jogkimerülés érvényesül, tehát bármely EU-s tagállamban jogszerűen forgalomba hozott termék esetén az egész Unió területén bekövetkezik az adott termékkel kapcsolatos jogkimerülés, vagyis a szellemitulajdon-jog jogosultja a termék másodlagos piacon történő forgalmazását nem korlátozhatja az Európai Unió területén.

Különböző európai uniós rendeletek szabályozzák az egyes szellemitulajdon-jogok kapcsán a jogkimerülés fogalmát, Amelyek közvetlenül alkalmazandóak a tagállamokban. Az európai uniós védjegy oltalmát például „az európai uniós védjegyről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.)” szabályozza. A jogkimerülés fogalma e rendelet szerint a következő:

„Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.”

 

3. A jogkimerülés kereskedelemre gyakorolt hatása: a párhuzamos import 

A párhuzamos (vagy paralel) import a jogkimerüléshez szorosan kapcsolódó fogalom. A párhuzamos kereskedelem a szellemitulajdon-jog által védett termékek nemzetközi kereskedelemben való részvételét (export, import) jelenti. Párhuzamos importnak azt a kereskedelmi helyzetet nevezzük, amikor a szellemitulajdon-jog jogosultjának engedélyével egy országban forgalomba hozott terméket a jogosult kifejezett engedélye nélkül importálnak egy másik állam területére. Azt, hogy a párhuzamos import sérti-e a jogosult szellemitulajdon-jogait, az adott állam által alkalmazott jogkimerülési rezsim fogja eldönteni.

Amennyiben egy ország a nemzeti jogkimerülés doktrínáját alkalmazza, abban az esetben a termék külföldön történő első forgalomba hozatalával a szellemitulajdon-jog nem merül ki, tehát a jogosult megakadályozhatja a termékek belföldi piacra történő behozatalát. Ebben az esetben a párhuzamos import tilalmáról beszélünk. Ennek előnye, hogy lehetőséget teremt arra, hogy a jogosultak az általuk megcélzott különböző piacokon – mind belső piacokon, mind határokon átívelő kereskedelem esetén – eltérő árstratégiát vagy árdiszkriminációt (price discrimination) kövessenek[3], hiszen az engedélyük nélkül nem importálható az adott termék egy másik állam területére.

A regionális jogkimerülést alkalmazó Európai Unió bármely tagállamában forgalomba hozott termék a szellemitulajdon-jog jogosultjának engedélye nélkül, szabadon importálható egy másik tagállam területére, mivel az adott termékkel kapcsolatban az egész Európai Unió területén bekövetkezett a jogkimerülés. Ebben az esetben az Európai Unió területén belül megengedett a párhuzamos import. A jogosult ellenőrzése csak a régión kívüli országokban történő forgalmazásra és onnan történő behozatalra terjed ki.

A nemzetközi jogkimerülés esetén az adott termék bármely államban történő első forgalomba hozatala után szabadon importálható a termék az adott országba, a jogosult engedélye nélkül. Ez a párhuzamos importnak leginkább kedvező jogi rezsim. A párhuzamos import és a nemzetközi jogkimerülés elfogadásának előnye, hogy az a nemzetközi verseny fokozódását, a fogyasztói igények mind hatékonyabb kielégítését eredményezheti.

 

4. Brexit utáni jelenlegi jogi helyzet 

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból, és „harmadik ország” lett. 2021. január 1-jétől az uniós jog, vagyis a szellemitulajdon-jogok kimerülésére vonatkozó uniós szabályos sem alkalmazandóak az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

Mindez azzal a következménnyel jár, hogy 2021. január 1-jétől a szellemitulajdon-jog nem merül ki az Unióban, ha az e jog által védett árut jogszerűen hozták forgalomba az Egyesült Királyságban. Ez azt jelenti, hogy a jogosult többek között felléphet az ilyen áruk harmadik felek által az Európai Unióba történő importjával, illetve az ilyen áruknak az Európai Unió piacán történő forgalomba hozatalával, viszonteladásával vagy egyéb módon történő kereskedelmi hasznosításával szemben, amennyiben az ilyen import vagy kereskedelmi hasznosítás az érintett szellemitulajdon-jog megsértésének minősülne[4].

Az Egyesült Királyság jelenleg is dolgozik azon, hogy a jogkimerülés mely rezsimjét alkalmazza az Európai Unióban jogszerűen forgalomba hozott áruk Egyesült Királyságba történő importja tekintetében. A jelenlegi szabályozás szerint az Európai Unióban jogszerűen forgalomba hozott áruk tekintetében a szellemitulajdon-jog kimerül, tehát azok szabadon, a jogosult engedélye nélkül importálhatóak az Egyesült Királyságba[5]. E tekintetben tehát az Egyesült Királyság jogkimerüléssel kapcsolatos rezsimje ugyanaz, mint a brexit előtt.

 

 

Nézzük meg egy példán keresztül mit jelent ez a gyakorlatban:

• Egyesült Királyságba történő import az EU-ból

Amennyiben például egy védjegyoltalom alatt álló Nike cipőt először Németországban hoznak forgalomba, úgy az Egyesült Királyság jelenlegi szabályozása szerint a védjegyoltalom a németországi forgalomba hozatallal kimerültnek minősül. Ennek eredményeként az adott cipő szabadon importhálható az Egyesült Királyság területére.

 

• Egyesült Királyságból történő export az EU-ba

Amennyiben a Nike cipőt először az Egyesült Királyságban hozták forgalomba, és a kereskedő ezen cipőt exportálni szeretné az Európai Unió területére, úgy a védjegyjogosult hozzájárulására lesz szüksége, mivel az Egyesült Királyságban forgalomba hozott cipő tekintetében nem következett be a jogkimerülés az EU-ban.

 

Ezen szabályozási aszimmetria következménye az, hogy az Egyesült Királyság szellemitulajdonjogosultjai nem tudnak fellépni az EU-ból az Egyesült Királyságba történő párhuzamos import ellen. Ezzel szemben az uniós jogtulajdonosok érvényesíthetik szellemitulajdon-jogaikat az Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló párhuzamos importtal szemben. Ennek hatására az Egyesült Királyságban és az EU-ban működő vállalkozások nem rendelkeznek egyenlő jogokkal a párhuzamos import elleni fellépés tekintetében, mely különösen hátrányos azokban az iparágakban, ahol az engedélyezés nagy szerepet játszik[6].

 

5. A Brexit utáni lehetséges forgatókönyvek

 

Az Egyesült Királyság válaszút előtt áll. Az Egyesült Királyság Szellemitulajdon-jogi Hivatala szerint[7] az alábbi 4 megoldás közül fog kikerülni az Egyesült Királyság jövőbeni jogkimerülési rezsimje:

 

• A jelenlegi egyoldalú EU-s rezsim alkalmazása (UK+ rezsim)

Ebben a lehetőségben az Egyesült Királyság továbbra is egyoldalúan alkalmazna egy regionális EU-rendszert. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a párhuzamos importtal kapcsolatos álláspont nem változna – vagyis továbbra is megengedett lenne az EU-ból az Egyesült Királyságba irányuló párhuzamos import. Mindazonáltal, ahogy jelenleg is, az Egyesült Királyságból az EGT-be irányuló párhuzamos kivitel megtiltható. Ez a lehetőség lenne a legolcsóbb azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az EU-ból áru- és nyersanyagellátásra szorulnak, miközben továbbra is ugyanolyan szintű választási lehetőséget biztosítana az Egyesült Királyság fogyasztói számára. Ugyanakkor az EU-ba történő export kedvezőtlen lenne a brit vállalkozások számára.

 

• Nemzeti rezsim

Ha az Egyesült Királyság hipotetikusan nemzeti jogkimerülési rendszert fogadna el, az árukra vonatkozó szellemi tulajdonjogok csak az Egyesült Királyságban minősülnének kimerültnek, miután azokat az Egyesült Királyságban forgalomba hozzák. Ennek megfelelően a vállalkozások nem tudnának párhuzamosan importálni árukat az Egyesült Királyságon kívülről. Ez a rendszer kedvezőbb a szellemitulajdon-jogok jogosultjai számára, hiszen nagyobb ellenőrzést biztosít számukra az áruik kereskedelme felett. Ugyanakkor fogyasztói szempontból egy nemzeti rendszer csökkentheti a fogyasztói választási lehetőségeket, mivel a párhuzamos import nem lenne megengedett. Ezen túlmenően az áruk ára emelkedhet, mivel potenciálisan kevesebb áru lenne a piacon.

Ugyanakkor a nemzeti rezsim minden valószínűséggel nem összeegyeztethető az Észak-Írországi Protokollal, amely szerint az Ír Köztársaságból és más EU-tagállamokból párhuzamos áruk korlátozás nélkül szállíthatók Észak-Írországba.

 

• Nemzetközi rezsim

Ha az Egyesült Királyság nemzetközi rendszert fogadna el, az árukra vonatkozó szellemi tulajdonjogok kimerültnek minősülnének az Egyesült Királyságban, miután azokat bármely más országban forgalomba hozták. Ez azt jelenti, hogy ezek az áruk párhuzamosan behozhatók az Egyesült Királyságba a világ bármely országából a jogtulajdonos engedélye nélkül. Az Egyesült Királyságból más országokba irányuló párhuzamos exportot a jogtulajdonos továbbra is leállíthatja, mert előfordulhat, hogy más országok nem tekintik az áruk szellemi tulajdonjogait kimerültnek.

A nemzetközi rezsim egyrészt a jogtulajdonosok áruik feletti teljes kontrolljának megszűnését jelentené. Másrészről a fogyasztók számára is kockázatot rejthet, hiszen bár a kínálat növekedne, az árak csökkennének, azonban a külföldről behozott áruk nem feltétlen felelnének meg az Egyesült Királyság szabályozásainak, előfordulhat, hogy a gyengébb minőségű vagy a nemzeti szabványoknak nem megfelelő, esetleg garanciával nem rendelkező termékek kerülnének forgalomba.

 

• Vegyes rendszer

Egyes országok „vegyes” rendszereket alkalmaznak, ahol egy adott árura, ágazatra vagy szellemitulajdon-jogra egy rendszer, az összes többi árura, ágazatra és szellemitulajdon-jogra pedig egy másik rendszer vonatkozik. Például Svájcba a legtöbb árut párhuzamosan lehet importálni, azonban a gyógyszerekre a nemzeti rezsim szabályai vonatkoznak.

 

6. Összefoglaló

Az országok, régiók által alkalmazott különböző jogkimerülési rezsimek közüli választás nem csak az egyes szellemitulajdon-jogok jogosultjai számára meghatározó, de a párhuzamos importra gyakorolt hatásán keresztül a nemzetközi kereskedelmet, a termékek árszínvonalát, valamint a fogyasztók védelmét is befolyásolja. Bár a Brexit hatását a változatlan európai jogkimerülési rezsim következtében az európai jogtulajdonosok nem érezhetik, a brit jogtulajdonosoknak a jelenlegi egyenlőtlen jogi helyzet következtében körültekintőnek kell lennie az Európai Unió területére történő exporttal kapcsolatban. Ez azonban bármikor megváltozhat, a brit kormány jelenleg is dolgozik a jövőbeni jogkimerülési rezsim kiválasztásában, amely jelentős mértékben érinteni fogja az EU és Egyesült Királyság közötti párhuzamos import jogszerűségének kérdését.

 

 

[1] https://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/36/szellemi-ipari-es-kereskedelmi-tulajdonjogok

[2] https://www.sztnh.gov.hu/ippanorama/09/down/09_Parallel%20imports(1).pdf

[3]Mezei Péter: Jogkimerülés a szerzői jogban, Médiatudományi Könyvtár, 2016

[4] Európai Bizottsági közlemény az érdekelt felek részére: Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése és a szellemitulajdon-jogok kimerülésére vonatkozó uniós szabályok, Brüsszel, 2020. június 25. (https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/file_import/exhaustion-ip-rights_hu.pdf)

[5] https://www.gov.uk/guidance/exhaustion-of-ip-rights-and-parallel-trade

 

[6] http://trademarkblog.kluweriplaw.com/2021/09/29/brexit-impact-on-exhaustion-of-rights/

[7] Intellectual Property Office: Consultation in the UK’s future exhaustion of intellectual property right regime (https://assets.publishing.service.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/991669/Consultation-on-the-UKs-future-exhaustion-of-intellectual-property-rights-regime.pdf)