A visszatartási jog nem önálló szavatossági jog, a természetbeni reparációt biztosító, elsődleges szavatossági jogok választása esetén arra biztosít lehetőséget a jogosult számára, hogy a szavatossági igénye teljesítéséig időlegesen elzárkózzék az ellenszolgáltatás arányos részének megfizetésétől. Gyakorlása csak a kötelezett pénzkövetelésével nem egynemű, beszámításra nem alkalmas igények kapcsán merülhet fel.

Vállalkozási szerződés

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj fizetésére köteles. Ez a vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes, amelyet a felek átadás-átvételi eljárásban bonyolítanak le. Ilyenkor a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos vizsgálatokat, amelyek a teljesítés szerződésszerűségének megállapításához szükségesek és végeredményként a vállalkozó átruházza a dolog tulajdonjogát, a megrendelő pedig megfizeti annak ellenértékét és teljesítési igazolást ad ki.

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

Amennyiben a megrendelő megtagadja a teljesítési igazolás kiadását, a vállalkozó Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordulhat, amely ha az építési-vállalkozási szerződéses jogviszonyokban a teljesítés egyes kérdései vitatottak, úgy a felek egyes jogcselekményeit, (pl. teljesítésigazolás kiadása) és az ehhez fűződő jogi következményeket a szakvéleményével pótolja.

A TSZSZ szakvélemény készülhet a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírására, a szerződés szerinti munkák közül teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározására, az el nem végzett munkák meghatározására és a két utóbbi esetkör szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek vagy átalánydíj arányos részének alapulvételével meghatározott értéke meghatározására [2013. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdése]. A TSZSZ által készített szakvélemény tartalmazza, hogy a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy nem a szerződésnek megfelelően történt meg, és a teljesítéssel járó ellenérték megfizetése, esetlegesen a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése milyen összegben indokolt.

A régi Pp. (1952. évi III. törvény) XXVI/A. fejezete szerinti TSZSZ szakvéleményére alapított per olyan különleges per, amelyet építési-vállalkozási szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indít a felperes, és az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozik.

A TSZSZ szakvéleményének bizonyító ereje

Vállalkozói díjigény esetén a Pp. általános szabályai szerint azt a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy a munkát elvégezte, azaz a díj fizetése esedékessé vált. A teljesítésigazolás pedig azt a funkciót tölti be, hogy a munkák elvégzését igazolja. Ennek hiányában a TSZSZ vélemény pótolja a munkák elvégzésének igazolását, azaz másként alakulnak a bizonyítás szabályai, ha a szerződés teljesítésének megtörténte TSZSZ szakvéleménnyel igazolt. Az alperes ugyanis továbbra is hivatkozhat hibás teljesítésre, azonban a felperes hibás teljesítését neki kell bizonyítania.

Jogvita esetén a TSZSZ szakvéleményének fontossága

Egy általunk vizsgált jogesetben a felek 3 szerződést kötöttek, amelyeknek tárgya technológiai vízkezelő telep modernizálása, átépítése, felújítása, hatsági engedélyeztetése volt, a másik szerződés 2 db homogenizáló puffertartály kivitelezésére, a harmadig pedig 2 db medence felújítására vonatkozott. A megrendelő a vállalkozót megillető vállalkozói díj egy részének kifizetését arra hivatkozással tagadta meg, hogy a felperes a szerződéseket hibásan teljesítette, a műszaki dokumentációt teljeskörűen nem adta át részére.

A vállalkozó ezt követően fordult a TSZSZ-hez, amely megállapította, hogy a felperes 100%-ban teljesített, a vállalkozó által benyújtott számlák jogszerűek.

Amennyiben a bíróság a TSZSZ szakvéleményében foglaltakat nem fogadja el, és a perben további szakértői bizonyítás sem folyik, úgy a bíróság indokolási kötelezettsége nyújt garanciát a felek számára, azaz a bíróság a TSZSZ szakvéleménytől történő eltérés esetén az ítéletben köteles döntésének jogi indokait felsorakoztatni. E kötelezettségének az első- és másodfokú bíróság – az általunk vizsgált jogesetben – nem tett eleget.

A Kúria felülvizsgálati eljárásában kifejtette, hogy a szerződés teljesítésének elmaradásához vagy a szerződés hibás teljesítéséhez eltérő jogi következmények fűződnek. Alperes pedig a teljesítés megtörténtét vitatta a dokumentáció átadásának hiányára hivatkozással, másrészről azonban a vállalkozói díj egy részét arra hivatkozással tartotta vissza, hogy a felperesi teljesítés nem hibátlan.

A bírói gyakorlat szerint ha az alperesi védekezés a teljesítési hiba miatti visszatartási jogra irányult, úgy a hibás teljesítés igazolásán túlmenően azt is szükséges tisztázni, hogy a visszatartási jog milyen szavatossági igényhez kapcsolódik. A visszatartási jog ugyanis nem önálló szavatossági jog, hanem a természetbeni reparációt biztosító, elsődleges szavatossági jogok választása esetén biztosít lehetőséget a jogosult számára, hogy a szavatossági igénye teljesítéséig időlegesen elzárkózzék az ellenszolgáltatás arányos részének megfizetésétől.

Az első- és másodfokú bíróság e kérdésekben nem foglalt állást, és a megrendelő két jogcímen, meghiúsulási és hibás teljesítésen alapuló kötbérigényét nem bírálta el, a visszatartási jog tekintetében pedig erre történő hivatkozás és tényállás megállapítása, valamint a vitás kérdések tisztázása nélkül hozott döntést.

A szerződés értelmezésével lehet elbírálni, hogy a dokumentáció átadásának hiánya a teljesítés feltételének minősül, vagy teljesítési hibának tekinthető. Abban a körben is bizonyítást szükséges lefolytatni, hogy milyen dokumentumok átadására került sor, azt is vizsgálni kell, hogy az átadott vagy átadni megtagadott dokumentumoknak a szerződés teljesítésére van-e kihatása, a szerződéses érdek megvalósításához elengedhetetlenül szükségesek-e, vagy átadásuk elmaradása csupán a teljesítés olyan hibáját okozzák, amelyek a hibás teljesítéshez kapcsolódó igényérvényesítés lehetőségét nyitják meg.

Ha nem teljesítési előfeltételnek minősülő dokumentum átadása maradt el, úgy a díjfizetés erre figyelemmel nem tagadható meg. E körben jelentős körülmény, hogy a megrendelő számtalan elismerő nyilatkozatot tett a vállalkozó teljesítése tekintetében, és az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a TSZSZ szakvélemény is a vállalkozói teljesítést támasztja alá.

Az elsőfokú bíróság mivel nem állapított meg tényállást az egyes szerződések teljesítésével, az azokhoz kapcsolódó követelések jogszerűségével, az alperesi beszámítási kifogás alaposságával összefüggésben, a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda