A Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerint a munkabér fogalmába beletartozik minden munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, amely a munkavégzés ellentételezésére szolgál.

Előfordulhat azonban, hogy egy munkáltató több munkabért fizet ki munkavállalójának, mint amennyire az jogosult lenne. Ebben az esetben a munkáltató visszakövetelheti a tévesen kifizetett munkabér összegét. Ilyen téves kifizetés történhet például a munkabér kétszeri átutalásával vagy a teljesítménybér hibás kiszámításával.

A munkáltató jogszerűen nem teheti meg azt, hogy követelését a munkavállaló következő havi munkabéréből levonja. Ez jogellenes és munkaügyi bíróság előtt támadható. Azonban az Mt. lehetőséget biztosít a tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésére.

Általános szabályként a visszakövetelésre a kifizetéstől számított 60 nap áll a munkáltató rendelkezésére. A munkáltatónak e határidőn belül közölnie kell a munkavállalóval a visszafizetésre vonatkozó felszólítását, amely legfeljebb a minimálbér háromszorosának megfelelő összegig (2020-ban 483.000 forintig) terjedhet. A fizetési felszólítás egyetlen formai követelménye, hogy írásba kell foglalni. A jogszabály további tartalmi követelményeket nem határoz meg. A munkáltató munkavállalónak címzett fizetési felszólítását a bíróság végrehajtási záradékkal látja el. A záradékolás speciális feltétele az, hogy a munkavállaló a munkáltató intézkedése ellen nem fordult bírósághoz, illetve a munkabéréből való közvetlen végrehajtás nem vezetett, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. 60 napon túl (3 éves elévülési határidőn belül) akkor lehet visszakövetelni a jogalap nélkül kifizetett munkabért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie vagy azt maga idézte elő.

A minimálbér háromszorosát meghaladó tévesen kifizetett összeg bíróági úton vagy fizetési meghagyással követelhető. Ha bírósági út igénybevételére kerül sor, úgy a keresetlevelet a munkáltatói fizetési felszólítás közlésétől (kézhezvételétől) számított 30 napon belül kell előterjeszteni.

A Kúria egy elvi határozatában foglalkozott a munkáltató által küldött Mt. szerint minősülő fizetési felszólítással. A konkrét ügyben a munkáltató 10.381.818 forint megfizetésére hívta fel a munkavállalót. Az említett dolgozó a fizetési felhívás hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól, hiszen a munkáltató az Mt. szabályaiba ütközően adta ki a fizetési felszólítást, ti.  a követelt összeg jócskán meghaladta a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát, ezért az kizárólag bírói úton érvényesíthető.

A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a munkavállaló részére címzett munkáltatói jognyilatkozat az Mt. szerint minősülő fizetési felszólításnak vagy a peres eljárást megelőző felszólító levélnek minősül-e. A kérdés eldöntésére a bíróság megvizsgálta, hogy a szóban forgó felszólító levél végrehajtási záradékkal történő ellátására volt-e jogszerű lehetőség. Tekintettel arra, hogy a követelt összeg meghaladta a törvényi limitet a bíróságnak nem lett volna jogszerű lehetősége a végrehajtási záradékolásra. Emellett a felszólító levélben a munkáltató kitért arra, hogy határidőre teljesítés hiányában, igényét bírósági úton fogja érvényesíteni. Ebből következik, hogy a munkáltató maga sem tekintette fizetési felszólítását végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak. Mindezek alapján megállapításra került, hogy a munkáltató fizetésre felszólító jognyilatkozata nem minősíthető az Mt. szerinti fizetési felszólításnak és ahhoz a törvény szerinti joghatások sem társulnak.

© 2020 Mihalics Ügyvédi Iroda

Call Now