Bevezetés

Korábban az ingatlanok vásárlása esetében foglalkoztunk már a hibás teljesítés intézményével, valamint az ebből eredő szavatossági következményekkel. A most bemutatott jogesettel azonban arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy ingó adásvételi szerződés (például: gépjárművek, vagy bármilyen más gépek, eszközök) esetében is gyakoriak a hibás teljesítésből eredő problémák, melyből jelentős károk származhatnak, azonban ezen károk megtérítésére is van lehetőség a Ptk. szavatossági felelősségi szabályai alapján.

Hibás a teljesítés akkor, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nagyon fontos azonban, hogy az eladó nem teljesít hibásan, ha a vevő a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett. Ismerte a hibát a vevő, ha megtekintette az általa vásárolt ingó dolgot, egyértelműen látta rajta, hogy milyen hibája van, ennek ellenére mégis megvette. Ismernie kellett a hibát akkor is a vevő, ha foglalkozásánál fogva például észre kellett volna vennie a hibát. A most következő jogesettel egy termék, azaz ingó vásárláson keresztül szeretnék bemutatni a hibás teljesítésből eredő károk megtérítésének feltételeit.

Az elsőfokú eljárás

A konkrét jogesetben az élelmiszer feldolgozással foglalkozó felperes 1000 darab műanyag vödröt rendelt meg az alperestől, annak érdekében, hogy ezekben a vödrökben mézet szállítson. A vödrök fenti funkciójáról az alperes tudott. A vödrök leszállítását és mézzel való feltöltését követően megtörtént a kiszállítás. A méz megérkezését követően a vásárlónál kinyitották a vödröket, és azt tapasztalták, hogy a mézben műanyag szálak fedezhetőek fel. A méz nagy részét átszűrték, azonban annak szennyezettsége miatt jelentős kára származott a felperesnek, melyre tekintettel keresetet adott be az alperes ellen hibás teljesítés jogcímén, a bekövezett kárának a megtérítése érdekében a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) 6:174. § (1) bekezdése alapján.

Az alperes kérte a kereset elutasítást, arra hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az általa átadott termék, azaz a vödrök a teljesítés időpontjában nem feleltek meg a minőségi követelményeknek. Elismerte azonban, hogy a műanyag szálak feltehetően a gyártás során keletkeztek, és a lezárást követően a felnyitás során kerültek a vödrökbe. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, arra hivatkozott, hogy a felperesnek a hibás teljesítés bizonyításához szakértői bizonyítást kellett volna kérnie, azonban ilyen kérelmet a felperes nem terjesztett elő, mely miatt a kereseti kérelme megalapozatlan.

A másodfokú eljárás

A felperes fellebbezése következtében a másodfokú bíróság közbenső ítéletet hozott. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően a bizonyítékokat. Az alperes tudta, hogy a felperes élelmiszer feldolgozással foglakozik, és a vödröket úgy hirdette, hogy azok alkalmasak élelmiszer tárolására. Az elsőfokú per folyamán elismerte, hogy a műanyag szálak a gyártás során keletkeztek, mellyel beismerte a hibás teljesítését. Az alperes olyan vödröket adott át a felperes részére, melyek nem voltak alkalmasak élelmiszer tárolására, ezen tevékenységével pedig kárt okozott a felperesnek. Az alperes nem hívta fel a felperes figyelmét arra, hogy a felnyitást követően milyen anyagok kerülhetnek az élelmiszerbe. A hibás teljesítés szakértő kirendelése nélkül is egyértelműen megállapítható volt.

A Kúria megállapításai

Az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, kérte, hogy a Kúria hagyja helyben az elsőfokú bíróság döntését. A Kúria azonban alaptalannak találta a felülvizsgálati kérelmet. Kimondta, hogy a másodfokú bíróság helyesen mérlegelte a bizonyítékokat. A műanyag vödrök nem feleltek meg a termékspecifikáció szerinti tulajdonságoknak. A felperes nem ismerte, és nem is ismerhette fel a hibát, melyre tekintettel a hibás teljesítés egyértelműen megállapítható. Az alperesnek biztosítania kellett volna, hogy a vödrökben megfelelően, higiénikusan tárolható legyen az élelmiszer, azonban ezen kötelezettségeinek nem tett eleget, annak ellenére, hogy a felperes élelmiszer feldolgozói tevékenységével tisztában volt.

Következtetések

Fentiek alapján egyértelműen megállapítható tehát, hogy a hibás teljesítés esetén lényeges szabály, hogy a hibát a jogosult ne ismerje, valamint az is, hogy a kötelezett tudjon arról, hogy az általa átadott ingó dolgot mire akarja a jogosult felhasználni. Ha ezen feltételek fennállnak, és az ingó dolog nem felel meg a követelményeknek, akkor az okozott károk megtérítését kérhetjük a kötelezettől.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda