A munkahelyi baleset olyan baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, illetve a munkavállaló közrehatásától függetlenül.

A gyakorlatban szükséges elkülöníteni a munkáltatói felelősség három típusát.

  • custodia jellegű felelősség a munkahelyre bevitt dolgokban keletkezett károkért
  • felelősség a munkavállaló egészsége vagy testi épsége megsértésével okozott károkért
  • felelősség a munkaviszonnyal összefüggő egyéb károkért.

A munkáltató felelősség objektív alapú, ami azt jelenti, hogy nincs tekintettel a vétkességre. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató teljes mértékben felel a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben keletkezett károkért, tekintet nélkül arra, hogy a károkozás szándékos vagy gondoltan magatartáson alapult-e.

Fontos kiemelnünk, hogyha a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben okoz kárt a munkavállalónak, akkor az Mt. rendelkezései szerint felel, ha viszont úgy okoz kárt, hogy az nincs összefüggésben a munkaviszonnyal, akkor a polgári jog általános kártérítési szabályai szerint tartozik felelősséggel.

Ahhoz, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége megalapozott legyen 4 feltétel plusz 1 negatív feltétel szükséges:

–          a felek között a károkozás időpontjában munkaviszony álljon fent,

–          legyen egy károkozó magatartás,

–          a munkavállalót kár érje,

–          a kár összefüggjön a munkaviszonnyal.

A munkavállalónak csupán annyit kell bizonyítani, hogy őt kár érte, és ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, hogy a kár, azaz a baleset a működési körén kívül következett be, akkor az objektív alapú felelőssége megállapítható.

Az okozati összefüggés közvetett is lehet, a kártérítési felelősség már akkor is megalapozott.  Fontos kiemelnünk, hogy a baleset konkrét okát nem kell bizonyítani, csupán azt, hogy az a munkaviszonnyal összefügg. Ha a munkavállalót a munkaviszonnyal kapcsolatban kár éri az a megdönthető vélelem áll fenn, hogy azt a munkáltató okozta. Mint ahogyan azt már említettük a munkáltató kimentési lehetősége ebben az esetben nagyon szűk körű. Az, hogy a baleset a munkaviszonnyal összefügg már bizonyítási kérdés. Ezt valamennyi lényeges bizonyíték együttes értékelése alapján kell megállapítani. A bírói gyakorlat szerint az állapítható meg, hogy a munkaviszonnyal való összefüggés tágan értelmezhető. Az alább felsorolt esetekben bizonyosan megállapítható a munkáltató felelőssége.

  • a munkaköri feladatok teljesítése közben bekövetkezett baleset, akkor is ha a munkavégzésre a munkáltató telephelyén, vagy a szokásos munkavégzési helytől eltérő helyen került sor.
  • a munkavégzéshez szükséges előkészítő munka, és annak befejezésével összefüggő tevékenység.
  • a munkavállaló személyes szükségleteinek kielégítése során ( pl. mosdó használata)
  • a munkáltatói szolgáltatások igénybevétele
  • a munkáltató által elrendelt képzésen, munkával összefüggő értekezleten, szervezett rendezvényen való részvétel során.
  • ha a munkavállaló nem a munkaköri kötelezettségének tesz eleget, de a munkáltató érdekében jár el
  • munkavégzés közben szenved balesetet

Mindezekből megállapítható, hogy a balesetnek a munkaviszonyból folyó tevékenységgel kell összefüggnie.

Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

Az ellenőrzési körbe csak azok a körülmények tartoznak, amelynek működésére a munkáltatónak tényleges befolyása van. Az ellenőrzési körében bekövetkezett kár alól a munkáltató nem mentheti ki magát, ami azt jelenti, hogy a felelőssége minden estben fennáll, még akkor is, ha nem láthatta előre a károkat, vagy azok elháríthatatlanok. Az ellenőrzési körön kívül bekövetkezett károk sem mentesítik a munkáltatót automatikusan, csak akkor mentesülhet, ha két együttes feltétel bekövetkezik. Az egyik feltétel az, hogy nem kellett volna számolnia a károkozással általános megítélés szerint, valamint az, hogy nem is volt elvárható, hogy ezt a kárt elkerülje vagy elhárítsa.

Mentesül továbbá akkor is a munkáltató, ha a balesetet a munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta. Itt azt kell bizonyítani, hogy a munkavállaló kizárólagos magatartása okozza, azaz a baleset bekövetkeztében nem játszott közre olyan hatás, amely a munkáltató működésébe tartozik, valamint hogy ez a munkavállaló magatartás elháríthatatlan volt, hiszen a munkáltató köteles ellenőrizni a munkavégzést, megadni a szükséges irányítást, és ha ezeket elmulasztja, akkor nem hivatkozhat az elháríthatatlanságra.

A munkabelesettől eltérő fogalom az üzemi baleset. Ez olyan baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan a lakására menet közben éri.  Az üzemi jelleg elbírálásánál nincs jelentősége annak, hogy a baleset oka a munkáltató működési körében rejlő ok volt, vagy az üzem működési körén kívül eső, elháríthatatlan ok.

Foglalkoztatási megbetegedésnek pedig az számít, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.  Ezt a megbetegedést csak a munkahelyén kaphatja meg a munkavállaló, igazolása pedig orvosi feladat. Munkajogi, és kártérítési szempontból azonban nincs jelentősége annak, hogy a megbetegedés foglalkozási megbetegedés-e, a munkáltató felelőssége ugyanis fennállhat a munkaviszonnyal bizonyítható összefüggésben keletkezett bármely kárért. Ha a munkavállaló üzemi balesetből vagy foglalkozási megbetegedésből adóan egészségkárosodást szenved, akkor igénybe veheti a társadalombiztosítás adta lehetőségeket. Ez azonban nem zárja ki a munkáltató kártérítési felelősségét, mivel sok esetben a teljes kárt a társadalombiztosítás nem fedezi.

A munkáltató teljes körű reparáció jegyében a következő károkat köteles megtéríteni.

  • a munkavállaló elmaradt jövedelmét
  • dologi kárt
  • a sérelemmel és az ezzel összefüggésben keletkezett költségek
  • sérelemdíj (nem vagyoni kár)

A munkavállaló elmaradt jövedelmének van talán a legnagyobb jelentősége. A legfontosabb alapelv az, hogy a károsultat olyan helyzetbe kell hozni, mintha a baleset meg sem történt volna. A munkaviszonyon alapuló elmaradt jövedelem számításánál az elmaradt munkabért valamint annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amire a munkavállaló a munkabérén felül rendszeresen jogosult. Nem kell viszont azokat a juttatásokat, amelyek rendeltetésük miatt csak a munkavégzés esetén járnak. Az elmaradt jövedelem számításánál a távoléti díjat kell figyelembe venni. Fontos kiemelnünk azonban, hogy a károsult a baleset folytán nem gazdagodhat, ez pedig azt jelenti, hogy bizonyos tételeteket le kell vonni a kártérítés összegéből. Ilyen például a társadalombiztosítás által nyújtott ellátás, valamint az az összeg amit a munkavállaló megkeresett vagy az adott helyzetben megkereshetett volna. A munkavállalónak tehát kárenyhítési kötelezettsége van, azonban a törvény nem kíván rendkívüli teljesítményt tőle.  Ez azt jelenti, hogy a munkáltató köteles megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékosság ellenére, rendkívüli teljesítménnyel hárít el.

A költségek megtérítésének két együttes feltétele van, az a sérelemmel, annak elhárításával merült fel, és nem haladja meg az indokolt mértéket.

A leggyakrabban felmerülő költségek:

–          baleset során sérült ingóságok
–          kórház kényszervásárlás (ruházat és tisztálkodó szerek is)
–          kórházi tartózkodás idején látogatás költsége
–          figyelmességi csomag (rokonok által kórházba bevitt élelmiszerek)
–          ápolás
–          gondozás
–          háztartási kisegítő
–          mezőgazdasági és kerti munkákhoz kisegítő
–          élelemfeljavítás
–          közlekedési többletköltség
–          kísérő költsége
–          munkavállaló ereje különös megfeszítése munkavégzéskor
–          gyógyszerköltség
–          gyógyászati segédeszköz
–          gyógytorna (egyéb gyógykezelés)
–          kulturális többletköltség
–          rezsi többletköltség: fűtés, áram, mosás, telefon
–          keresetveszteség (táppénz munkabér különbözet)

A nem vagyoni kártérítés körébe tartozik az, ha a károkozás következtében a munkavállaló személyiségi jogai sérülnek. A mértékének a meghatározása a bírói mérlegelés körébe tartozik. A nem vagyoni kártérítést a bíróság akár egy összegben akár járadékként is megítélheti, általános kártérítés mellett is helye van a megítélésének. Ez az új Ptk. sérelemdíjként nevesíti, mely szerint csak a jogsértés tényét kell bizonyítani, további hátrányt viszont nem.

A bíróság tételesen vagy általános kártérítés formájában ítélheti meg a kártérítést. Általános kártérítésnek nincs helye addig, amíg a kár mértéke összegszerűen megállapítható, ha viszont a kár mértéke pontosan nem számítható ki a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható. A bizonyítási teher itt a károsultat terheli. A járadék a jövőben rendszeresen és bizonyosan felmerülő károk kompenzálását szolgálja.

A hozzátartozók is érvényesíthetik a kárigényüket, ezt a saját jogukon tehetik meg. A hozzátartozót is sokfajta kár érheti, amit érvényesíthet. Ilyen például az elmaradt jövedelem az otthoni ápolás miatt.

Abban az esetben ha a munkáltató tudomást szerez arról, hogy a munkavállalót kár érte köteles felhívni, hogy terjessze elő a kárigényét. A munkáltatónak ez azért is érdeke, mert a károsodás bekövetkezésétől kezdve a Ptk. szabályai alapján kamatfizetési kötelezettség terheli. Természetesen ez a munkavállalót is terheli, a munkabaleset bekövetkezését haladéktalanul be kell jelentenie a munkáltatónak. Ebből is látható, hogy a munkáltató felé kell először a kárigényt előterjeszteni, és aztán ha a munkáltató nem teljesít, akkor fordulhat bírósághoz a munkavállaló.

A kártérítési igények az általános szabályok szerint évülnek el, erre figyelnie kell a munkavállalónak. Egy munkabaleset bekövetkezése esetén a munkavállaló az objektív felelősség szabályaival élve szinte minden kárát érvényesítheti a munkáltatóval szemben, ehhez azonban az kell, hogy a jogait is a fent ismertette szabályokat teljes körűen ismerje.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda