Mindkét szerződéstípus a biztosítéki szerződések alcsoportjába tartozik, azon belül is a személyi biztosítékok körébe: a garantőr és a kezes a maga személyében, egész vagyonával felel más kötelezettsége teljesítésének elmulasztásáért. A kezességi és a garanciaszerződést is írásba kell foglalni. Hasonlóságuk ellenére a két jogintézmény között jelentős eltérés van, amely a felek tekintetében különböző jogkövetkezményekkel jár.

Kezesség

Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség járulékos jellegű, ami azt jelenti, hogy szorosan kapcsolódik a jogosult és a kötelezett között létrejött alapügylethez, az abból keletkező biztosított követelés teljesítéséhez, tehát a kezes a kötelezett főkötelezettségét teljesíti, nem pedig a sajátját. A járulékosság azt is jelenti, hogy a kezesség megszűnik a főkötelezettség megszűnésével, valamint, hogy a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben (például: jogvesztő határidő).

Garancia

A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A garanciaszerződés önálló szerződéses jogviszonyt hoz létre a garantőr és a jogosult között, tehát nem járulékos kötelem, a garantőr saját kötelezettségét teljesíti, nem pedig másét. A garantőr kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, nem kell vizsgálni azt, hogy az alapkötelem érvényesen fennáll-e, vagy hogy az alapkötelem adósa ténylegesen szerződésszegést követett-e el. Amennyiben a garanciában megjelölt feltételek fennállnak a garantőrnek fizetnie kell. A járulékosság hiánya azt is eredményezheti, hogy a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthetne a jogosulttal szemben.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda