2018. július 20-án az Országgyűlés elfogadta az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényt átültetve ezzel az Európai Parlament és a Tanács által 2016. június 8. napján elfogadott, a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) a magyar jogba.

 

Hogy ez miért annyira hírértékű?

 

Egy fiktív eset kapcsán segítünk megérteni, hogy miként jelent ez jelentős változást az eddig megszokott szabályozáshoz képest.

Fiktív esetünk szereplői egy Üzletkötő, akit megbízási jogviszonyban foglalkoztat „Autókereskedő” cég. Az Üzletkötő 3 éve sikeresen teljesít megrendeléseket Autókereskedő cég nevében a partnerek felé, amikor Üzletkötő úgy dönt, hogy változtatni akar a közvetítői szerződésének feltételein és módosítási tárgyalásokba kezd Autókereskedő céggel. Mivel nem elégedett az Autókereskedő cég szerződésmódosítási ajánlatával, felmondja a közvetítői szerződését és új megbízási jogviszonyt létesít „Motorkereskedő” céggel.

A Motorkereskedő céggel való közös munka megkezdése előtt azonban Autókereskedő cégnél fenntartott céges email címéről átküldi az Autókereskedő cég ügyfelei által tett árajánlatokat, valamit részükre teljesített megrendeléseket, illetve folyamatban lévő tárgyalásokat tartalmazó emaileket a Motorkereskedő cég által létrehozott céges email címére, amelyről Autókereskedő cégnek bizonyítékai vannak.

 

Autókereskedő cég revansot akar venni az Üzletkötőn, mivel álláspontja szerint Üzlekötő üzleti titkot sértett az emailek tovább küldésével.

 

Az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) védelme a törvény elfogadásáig a Ptk. második, Az ember mint jogalany című könyvében volt megtalálható. A Ptk. jelenlegi logikája alapján a magántitok személyiségi jogi oltalmat élvez, hasonlóképpen a magántitok egyik típusaként azonosított üzleti titokhoz. Az üzleti titokra vonatkozó rendelkezések a Ptk. Személyiségi jogok c. részéből való kikerülésével ezen logikai láncolat átalakul, az üzleti titok a jövőben nem személyiségi jogi jellegű, hanem az új jogszabályban biztosított, vagyoni jogi jellegű védelmet élvez majd.

 

A paradigmaváltás gyakorlati megközelítése a fiktív esetünkben azt jelenti, hogy a korábbi, Ptk. szerinti szabályozás alapján az üzleti titok megsértéséért az Autókereskedő cég a magántitkának egyik típusaként személyiségi jogi oltalmat élvező jog megsértéséért indíthat sérelemdíj iránt pert Üzletkötő ellen.

 

Az új törvény alapján viszont bővült az üzleti titok megsértésének esetköre, továbbá már nem sérelemdíjért indított személyiségi jogi per lesz az Autókereskedő cég jogérvényesítési útja. A törvény a bíróságot az üzleti titok értékének felbecsülésére, a közérdek, harmadikszemélyek érdeke és alapvető jogok érvényesülésének felbecsülésére kötelezi, továbbá a felperes a vagyoni kárának megtérítési igénye mellett a szellemi tulajdon megsértésének szankcióit rendeli alkalmazni.

Még érdekesebb azonban, hogy az új törvény már a Motorkereskedő céget is bevonja a jogsértők közé, ugyanis a törvény kimondja, hogy

 

„Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelenti az is, ha az üzleti titkot megszerző, hasznosító, vagy felfedő személy a magatartása tanúsításakor tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutott hozzá, aki az üzleti titkot a (4) bekezdés[1]alapján jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.”

 

Ennek megfelelően az Üzletkötő mellett a jogérvényesítés igényével már a Motorkereskedő cég ellen is felléphet az Autókereskedő cég.

 

Nyilvánvaló, hogy manapság egyre inkább felértékelődik az üzleti titok, hiszen bizonyos esetekben évek és temérdek pénz munkája vezetett el azon műszaki leírások, partneri kapcsolatok, tervrajzok stb. létrehozásához, amely a piacion pozícionálta az adott céget. A jogalkotó tehát látványosan arra a célra törekszik, hogy a piaci szereplők tartózkodjanak más üzleti titkának megsértésétől, amikor kibővíti a jogsértők körét – erősítve ezzel a tisztességes piaci magatartás betartását.

 

Eljárásjog

 

Az új törvény az üzleti titokkal kapcsolatos polgári jogi jogviták tekintetében eljárási rendelkezések útján biztosítja az üzleti titok megfelelő védelmét, részletszabályokat állapítva meg többek között az iratbetekintés, a tárgyaláson való részvétel és az ideiglenes intézkedések vonatkozásában.

 

Ha a fiktív esetnél maradunk, a fenti bekezdés azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy alapvető eljárásjogi alapelv a tárgyalás nyilvánossága, a bíróság az üzleti titok védelme érdekében bármelyik fél indokolt kérelmére elrendelheti

„a) a felek vagy harmadik személyek által benyújtott, üzleti titkot vagy a per tárgyát képező, feltételezett üzleti titkot tartalmazó dokumentumokhoz vagy azok üzleti titkot tartalmazó részéhez a felek és képviselőik által történő hozzáférés korlátozását,

b) a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosság kizárását, valamint a tárgyaláson való részvételi jog és az e tárgyalásokról készített jegyzőkönyvhöz való hozzáférési jog korlátozását.”

 

Az üzleti titok védelmével kapcsolatos polgári peres eljárásokban – hasonlóképpen az iratbetekintéssel kapcsolatos rendelkezésekhez – a Pp. szabályainál szigorúbb titokvédelmi kötelezettség kerül bevezetésre. Az ilyen perek sajátossága az, hogy az üzleti titok tartalmának megismerése, vizsgálata elkerülhetetlen, ugyanis az állítólagos jogsértő elsősorban arra építheti érdemi védekezését, hogy a jogosult által állított üzleti titok nem részesül védelemben. Emiatt nem írható elő az üzleti titok megismerésének a teljes tilalma. Azt legalább a felek mindegyikének, és jogi képviselőiknek, a titokjogosulttól különböző fél, illetve jogi képviselője esetében megfelelő titoktartási kötelezettség előírásával megismerhetővé kell tenni. A hozzáférhetővé tétel a szakértő esetében is szükséges lehet. Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó joganyag a speciális jogtárgyhoz igazodó különös szabályokkal egészül ki, illetve bevezetésre kerül az állítólagos jogsértő által nyújtott biztosíték mellett a jogsértőnek állított magatartások továbbfolytatásának engedélyezése is.

 

A jövőben tehát a természetes és jogi személyek magántitkai az eddigi rendelkezésekkel azonos módon személyiségi jogi védelmet, míg az üzleti titok és a védett ismeret (know-how) a szellemi tulajdonjogi védelem logikájára és szankciórendszerére épülő, speciális védelmet élveznek majd.

 

A félreértés elkerülése érdekébe fontos leszögezni, hogy a jogsértés megvalósulásához nem elegendő a jogosult hozzájárulásának hiánya, hanem további feltételként szükséges a jogsértésként nevesített esetek megvalósulása, vagy a jóhiszeműség és tisztesség elvével ellentétes magatartás.

 

Az üzleti titok fogalmának a Ptk. rendszeréből való kiemelése szükségszerűen magával vonja a kódexre hivatkozó jogszabályok rendelkezéseinek módosítását is: húsz olyan, törvényi szintű jogszabály azonosítható, amely a Ptk. üzleti titok fogalmára hivatkozik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[1]a) jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;

b) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más titoktartási kötelezettséget sért; vagy

c) az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződéses kötelezettséget vagy más kötelezettséget szeg meg.

 

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda