–különös tekintettel a gyámhivatali eljárásra–

Ügyvédi irodánk évek óta foglakozik ingatlanok adásvételével, és ehhez kapcsolódóan földhivatali eljárásokkal. Nagyon sok esetben tapasztaljuk, hogy kiskorú az egyik eladó, esetleg az egész ingatlan az ő tulajdonában van, valami okból kifolyólag azonban mégis szeretnék az ingatlant értékesíteni. A következőkben az ingatlan értékesítés szabályairól lesz szó azon esetekben, amikor kiskorú a tulajdonos, vagy az egyik tulajdonos. Tekintettel arra, hogy a kiskorúakat fokozott védelemben részesítik, a gyámhivatalnak az adásvételi szerződés megkötése során meghatározó szerepe lesz.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) szabályozza azon feltételeket, melyek meghatározzák, hogy egy természetes személy mely életkorig tekintendő kiskorúnak. A Ptk. két részre osztja a kiskorúakat, ez első csoportba tartoznak azok a kiskorúak, akik a 14 életévüket még nem töltötték be, őket nevezi a törvény cselekvőképtelen kiskorúnak. A 14 éven alatti kiskorúak egyáltalán nem köthetnek szerződéseket. A 14 életévüket betöltött, de 18. ételévüket még be nem töltött kiskorúakat a törvény korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak hívja, akik már köthetnek bizonyos korlátozásokkal szerződéseket is. A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak már aláírhatják a saját nevükben az adásvételi szerződést, azonban a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülőnek – ez ideális esetben mind a kér szülőt jelenti – a hozzájárulása kell a korlátozottan cselekvőképes kiskorú jognyilatkozatához.  Minden esetben szükséges az adásvételi szerződés tervezetének, azaz a még alá nem írt szerződésnek az illetékes gyámhivatal részére való benyújtása. Abban az esetben, ha a szülők és a gyermek között érdekellentét van, szükséges egy eseti gyám kirendelése iránti kérelem becsatolása is a gyámhivatal részére. A kérelemben kérhetjük, hogy a gyámhivatal rendeljen ki a kiskorú részére eseti gyámot, illetve meg is lehet jelölni az eseti gyám személyét. Érdekellentét áll fenn például a kiskorú és a szülő között, ha a szülő is szerződő fél az adásvételi szerződésben.  Szükséges tovább az eladni kívánt ingatlanra vonatkozó 3 hónapnál nem régebbi adó és értékbizonyítvány, vagy az ingatlanközvetítésre feljogosított bármelyik szerv értékbecslésének a becsatolása is. Ezen dokumentumok becsatolása azért szükséges, mert a gyámhivatal vizsgálja, hogy a kiskorú részére a szerződésben  megállapított vételár eléri e az értékbizonyítványban vagy  értékbecslésben megállapított összeget. A gyámhivatal a szerződés tervezetet megvizsgálja, a kiskorút és a törvényes képviselőjét meghallgatja, feltéve, hogy a kiskorúnak van belátási képessége, és ha szükséges eseti gyám kirendelése is határozatot hoz az esti gyám kirendeléséről, és annak személyéről. Ezt követően sor kerülhet az adásvételi szerződés aláírására, melyet az aláírást követően ismételten be kell nyújtani a gyámhivatal részre egy eredeti és három másolati példányban. Kizárólagosan abban az esetben lehet a szerződést az illetékes földhivatal részére benyújtani, ha a kiskorút megillető vételár igazolhatóan a kiskorú saját nevére szóló számlájára kerül átutalásra. Saját névre szóló számla azonban csak abban az esetben szükséges, ha eseti gyám jár el a kiskorú képviseletében.  Ezen igazolást követően a gyámhatóság záradékolja a szerződést, és az a földhivatalhoz való benyújtásra alkalmas lesz.

Nagyon fontos figyelemmel lenni ezen szabályokra, tekintettel arra, hogy a gyámhatóság hozzájárulása nélkül a szerződés alkalmatlan lesz a tulajdonjogok átvezetésére, azt a földhivatal el fogja utasítani a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet, mellyel jelentős időveszteségbe kerülhetünk.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda