A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) hatálybelépésével egyidejűleg a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhv.) szabályai is módosulnak.

A fizetési meghagyásos eljárás rendszere nem változik meg alapvetően 2018. január 1. napjától kezdődően, vagyis továbbra is a közjegyzők fognak eljárni a jelenleg is ismert rendszerben. Azonban a fizetési meghagyásos eljárások eddigi gyakorlatának felülvizsgálatát követően, illetve az új Pp.-val bekövetkező lényeges változások miatt az Fmhtv. szabályai is módosításra kerülnek.

A fizetési meghagyásos eljárást 2018. január 1. napját követően is az eddig ismert rendszernek megfelelően lehet kezdeményezni. Azonban lényeges változás az, hogy már nem csak a kötelezett esetében szükséges magyarországi kézbesítési cím (lakcím, tartózkodási hely, székhely, képviselete), hanem a jogosultnak is rendelkeznie magyarországi kézbesítési címmel (lakcímmel, tartózkodási hellyel, székhellyel, képviselettel), mivel ennek hiányában a közjegyző a kérelmet visszautasítja.

A fizetési meghagyás továbbra is kizárólag pénzkövetelés érvényesítése érdekében kezdeményezhető (például a zálogjog érvényesítéséből eredő követelés nem minősül ilyennek). Az eddigi értékhatárok is lényeges megváltoznak, mivel 2018. január 1. napjától az alsó határ 1.000.000,- Ft helyett 3.000.000,- Ft lesz, vagyis ezen összeget meg nem haladó, fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelést fizetési meghagyásos kérelem előterjesztésével kell érvényesíteni, és a kötelezett ellentmondása esetén lehet a bírósághoz fordulni. A fizetési meghagyásos eljárás tárgyát képező követelés legmagasabb összege pedig 400.000.000,- Ft helyett 30.000.000,- Ft lesz, vagyis ezen összeget el nem érő követelést lehet fizetési meghagyás útján érvényesíteni. Ezen összeghatár pedig igazodik a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyekhez. Természetesen ugyanazon jogviszonyból származó azonos követelést, amennyiben annak teljes összege eléri a 30.000.000,- Ft-ot, nem lehet több részletben és így több külön kérelemben érvényesíteni, mivel azokat az értékhatár szempontjából egybe kell számítani (bár ennek ellenőrzése technikailag lehetetlen).

Amennyiben a fentiekben említett alsó összeghatárt meg nem haladó és fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelés érdekében a járásbírósághoz kereset kerülne benyújtásra, akkor a járásbíróság a keresetlevelet a fizetési meghagyásról történő tájékoztatással egyidejűleg visszautasítja. A járásbíróság azonban nem szünteti meg az eljárást, ha a kötelezett a keresetlevél visszautasítását megelőzően perbe bocsátkozik.

Természetesen fizetési meghagyásos eljárás tárgyát képez követelések is érvényesítetők más eljárásokban (amennyiben azok feltételei fennállnak). Ilyen alternatív eljárások lehetnek az egyezségi kísérlet, az európai fizetési meghagyás, a választottbírósági eljárás, illetve a már folyamatban levő peres eljárásban a viszontkereset és a beszámítás.

A fizetési meghagyás iránti kérelem esetében nem lesz lehetséges a részleges visszautasítása, vagyis a teljes kérelmet vissza kell utasítani, amennyiben annak feltételei fennállnak.

A fizetési meghagyásos eljárásban történő elektronikus kapcsolattartás során a kizárólag elektronikus úton kerülnek kézbesítésre az értesítések, határozatok. Az elektronikusan küldött küldemények az átvételük elmulasztása esetén már nem kerülnek postai úton kiküldésre, hanem esetükben beáll az ún. kézbesítési fikció, vagyis a második értesítést követő 5. munkanapon kézbesítettnek minősülnek. Ez esetben kézbesítési kifogást lehet előterjeszteni, amelynek indokai lényegében megegyeznek a kézbesítési vélelem megdöntésének jelenlegi szabályaival. Önhiba hiányára változatlanul csak természetes személy hivatkozhat majd.

Lényeges változás lesz, hogy az ellentmondást engedélyező és a perré alakulást megállapító végzés ún. pervezető végzésnek minősül majd, vagyis a bíróság is jogosulttá fog válni az ellentmondást felülvizsgálni, és azt hatálytalannak minősíteni.

A fizetési meghagyásos eljárás alapján indult peres eljárásban az új Pp. általános szabályait kell majd alkalmazni, vagyis az nem minősül különleges eljárásnak.

A keresetlevelet minden esetben a közjegyző által az ellentmondásról és a perré alakulásról kiadott értesítésben, végzésben megjelölt bíróságra kell benyújtani, mivel a fizetési meghagyásos eljárás iratait a közjegyző ezen bíróságra fogja megküldeni.

A keresetlevélre az új Pp. általános szabályait kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy közjegyző előtt lefolytatott eljárás előzményi iratait csatolni kell a keresethez és abban legalább a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői ügyszámát meg kell jelölni. A nem jogi képviselővel eljáró jogosult pedig a keresetlevelét az erre vonatkozóan rendszeresítésre kerülő nyomtatványon nyújthatja majd be a járásbíróságon.

A kötelezettek számára lényeges az a szabály, mely szerint a fizetési meghagyásos eljárásban benyújtott ellentmondást a bíróság nem tekinti majd olyan körülménynek, amely a hivatalból kibocsátásra kerülő bírósági meghagyásnak az akadálya lenne. Az ellentmondást követően a keresetlevélre is érdemben nyilatkozatni kell a bírósági meghagyás elkerülése érdekében.

A fenti lényeges változásokat a T/17165 számú, az Fmhtv. tervezett módosítását tartalmazó törvényjavaslat alapján foglaltuk össze, vagyis az Fmhtv. 2018. január 1. napjától hatályos szabályai eltérhetnek a fentiekben írtaktól a későbbiekben elfogadásra kerülő és hatályba lépő módosító jogszabály rendelkezéseitől függően.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda