A Kúria egy rendkívül érdekes eseti döntést tett közzé, melyben arról foglalt állást, hogy hogyan felelnek a facebook profilt fenntartó személyek az általuk megosztott bejegyzések alatti kommentek jogsértő voltáért.

A facebook a 21. század legismertebb és egyben legnépszerűbb közösségi oldala, melyet a világ valamennyi országában használnak mind a fiatalok, mind pedig az idősebbek egyaránt. Épp ezen népszerűsége és rendkívül széleskörű használata miatt tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk a figyelmet azon bírósági gyakorlatra, mely a becsületsértés megvalósítása tekintetében alakult ki, tekintettel arra is, hogy a közösségi oldalon írtak nagyon könnyen meg tudják valósítani ezt a tényállást, abban az esetben, ha nem vagyunk teljes mértékben körültekintőek.

A becsülethez való jogot, mint minden ember alapvető személyiségi jogát a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban: új Ptk.) 2:45. § határozza meg, mely szerint :

A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.”  

A közösségi oldalon ezt a tényállást két féle képen is megvalósíthatjuk. Az első, és talán a legkevésbé meglepő megvalósítási mód az, hogyha a saját facebook profilunkon közzéteszünk egy bejegyzést egy másik személyről, melyben róla egy indokolatlanul bántó véleményt közlünk. A másik eset pedig az, hogy szintén a saját profilunkon teszünk közzé egy véleményt egy másik személyről, mely bejegyzés alá más személyek is tudnak hozzászólást fűzni. Ebben az esetben a bejegyzést közzétevő személy felelősséggel tarozik a hozzászóló véleményéért is, attól függetlenül is, hogy a bejegyzést közétevő személy bejegyzése tartalmazott e bántó, és becsületsértő szavakat, véleményt.

A facebbook profil fenntartója önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy tudomást szerzett-e az érintett bejegyzés honlapján való közzétételéről. Ennek az a magyarázata, hogy azzal, hogy az érintett személy facebook profilt használ, és lehetőséget biztosít kommentek elhelyezésére, vállalja annak kockázatát, hogy ott jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek. Abban az esetben, ha a kommenttelő indokolatlanul bántó véleménynyilvánítást írt a közzétett bejegyzés alá a bíróság a bejegyzést közzétevő személy felelősségét fogja megállapítani, akkor, ha azon személy, akiről a bejegyzés, illetőleg a komment szól a bíróság előtt személyiségi jogsértés iránti pert kezdeményez.

A jogsértésért a sérelmet szenvedett személy sérelemdíjat követelhet az új. Ptk. 2:52. § szerint:

(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. (2) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. (3) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg.”

A jogsértést szenvedett személy kérheti továbbá az új Ptk. 2:51. § szerinti szankciók alkalmazását is, melyek a következők:

Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül – az eset körülményeihez képest követelheti a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.”

A komment esetében abban az estben mentheti ki magát a bejegyzést közzétevő személy, ha a jogsértő közlést a lehető leghamarabb eltávolítja, ebben az esetben a bíróság a felelősségét nem állapítja meg.

Mindezek alapján megállapítható, hogy nagyon fontos, hogy a közzétett bejegyzés a nyilvánosság mely számára tesszük láthatóvá, valamint annak eldöntése, hogy engedjük-e az általunk közzétett bejegyzések alá hozzászólások írását. A kialakult bírósági gyakorlat szerint ugyanis a facebook profil fenntartója felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért is. Tekintettel arra, hogy egy objektív alapú felelősségről beszélünk, a kimentésre nem ad alapot az, hogy nincs meg az a technikai lehetőség, mellyel valamennyi kommentet moderálni lehetne. A nem körültekintően kiírt bejegyzések, és a kommentek engedélyezése nagyon súlyos következményekkel járhat a bejegyzést közzétevő személyre, tekintettel arra, hogy a jogsértés miatt követelhető sérelemdíj mértékének a meghatározása a bíróság mérlegelésétől függ, mely követeztében rendkívül magas összegek is megállapítást nyerhetnek. Megállapítható tehát, hogy nagyon oda kell figyelni a közzétett bejegyzések tartalmára, valamint az alá írt hozzászólásokra is.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda