Bevezetés

A 2014-ben elfogadott deviza alapú kölcsönszerződésekkel foglalkozó törvények bizonyos szerződéses rendelkezéseket tisztességtelennek minősítettek, valamint jogszabályban rögzített árfolyamon forintosították a fogyasztók kölcsönszerződés alapján fennálló devizatartozásait. A Fővárosi Ítélőtábla egy előtte folyamatban lévő perben, fogyasztó és az ELLA Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt.-vel kötött deviza alapú kölcsönszerződés vonatkozásában előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelmében – többek között – azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy az Európai Unió Tanácsának a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelve rendelkezései alkalmazásában értékelheti-e valamely szerződési feltétel tisztességtelenségét, ha az nem világos és érthető, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevőre való terhelését, mivel azzal kapcsolatban nem rendelkezett.

 

Az árfolyamkockázat fogyasztóra telepítésének tisztességtelensége

 

A Fővárosi Ítélőtábla által előterjesztett előzetes döntéshozatali kérelemben feltett kérdések tárgyában az Európai Unió Bírósága a 2018. szeptember 20. napján a C-51/17. számú ítéletével kimondta, hogy az ítélet tárgyát képező kölcsönszerződés „Kockázatfeltáró nyilatkozata” tartalmának világos és érthető megfogalmazása tisztességtelen, mivel az nem világos és érthető.

 

Az Európai Unió Bírósága megállapítása szerint ugyanis „e követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is.”

 

Az ítélet további újításai

 

Fontos kiemelni még, hogy a szóban forgó irányelv idevágó rendelkezéséről kimondta az Európai Unió Bírósága, hogy a szerződési feltételek világosságának és érthetőségének követelménye a szerződés megkötésekor fennálló összes körülményre vonatkozik éppúgy, mint az árfolyamkockázatról szóló rendelkezések vonatkozásában. A hazai bíróságoknak az ilyen – tisztességtelenség látszatát keltő – szerződéses feltételeket akkor is meg kell vizsgálnia a szóban forgó követelmények fényében, ha a feltételek némelyikét a nemzeti jogalkotó – például Magyarországon a 2014-es devizatörvényekkel – utólag tisztességtelennek nyilvánította vagy ilyennek véleményezte, és ennek alapján azok semmisségét állapította meg.

 

Tovább erősíti a fogyasztók védelmét az Európai Unió Bíróságának ítélete utolsó pontjával, mert arra kötelezi a hazai bíróságokat, hogy ezentúl „a nemzeti bíróságnak a felperesként eljáró fogyasztó helyett hivatalból figyelembe kell vennie valamely szerződési feltétel adott esetben tisztességtelen jellegét, amennyiben a rendelkezésre állnak az ehhez szükséges jogi és ténybeli elemek.” Tehát annak ellenére, hogy a keresetében nem hivatkozik rá, illetve kéri kifejezetten a felperes, a bíróság hivatalból vizsgálni fogja az egyes feltételek tisztességtelen voltát.

Véleményünk szerint kérdéses ezen pont innovatív mivolta, ugyanis a Ptk. szerint a bíróságoknak a szerződés semmisségét eddig is hivatalból észlelniük kellett, arra külön eljárást nem ír elő.

 

A Kúria közleménye

 

Az ítélet Európai Unió Bírósága általi közzétételével azonos napon a Kúria közleményt adott ki a hivatkozott ítélettel kapcsolatban, amelyben ígéretet tett arra, hogy „a felmerülő értelmezési kérdések megvitatására összehívja a Kúrai Elnöke által évekkel ezelőtt felállított konzultatív testületet.”

 

Rövid közleményében a Kúria megállapította, hogy az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége érdemben vizsgálható, tekintet nélkül az ezt követően született forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezésekre.

 

A Kúria az Európai Unió Bíróságával egyetértésben a bíróságok felé az a követelményt állítja fel, hogy az ügy összes körülményeinek vizsgálatával, „az adott ügyben eljáró bíróságnak kell megállapítania, hogy a fogyasztó megfelelő időben és tartalommal kapott-e tájékoztatást az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel gazdasági következményeiről.”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda