1. Bevezetés

Ingatlanok vásárlása esetében az adásvételi szerződések megkötése során számos körülményre oda kell figyelni, és a törvényi rendelkezést be kell tartani annak érdekében, hogy a tulajdonjog az ingatlan nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön.  Különösen így van ez földek adásvétele esetében ahol külön törvény, a 2013. évi CXXII törvény a mező – és erdőgazdasági földek forgalmáról (továbbiakban: Föld tv. ) rendelkezéseit is be kell tartani. Ennek keretében a földet megvenni szándékozó személynek nyilatkozatokat kell tennie az adásvételi szerződésben, – például, hogy a földet 3 éven belül nem fogja más célra használni-, valamit figyelemmel kell lenni az elővásárlási jog szabályaira is.

  1. Elővárási jog jelentése

Abban az esetben, ha a törvény elővárási jogot biztosít meghatározott személyeknek, akkor  az adásvételi szerződés nem biztos, hogy az adásvételi szerződést már aláíró vevővel fog létrejönni. Ezekben az esetekben ugyanis az elővásárlásra jogosult tehet egy úgynevezett elfogadó nyilatkozatot, mely alapján vele kerül megkötésre a szerződés. A Föd tv. szerint az alábbi személyeket illeti meg elővásárlási jog: „a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében; b) a földet használó olyan földművest, ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül, bb) aki helyben lakónak minősül, vagy bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.”  Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felsorolt személyek valamelyike meg kívánja venni az adásvételi szerződés tárgyát képező földet, csak egy elfogadó nyilatkozatot kell tennie, és vele kerül megkötésre a szerződés, nem a már szerződést aláíró vevővel.

  1. Elővásárlási jog gyakorlása

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy úgynevezett biztonsági okmányon a már aláírt adásvételi szerződést be kell nyújtani az illetékes területi önkormányzatnak. Ezt követen a jegyző a szerződést 60 napra kifüggeszti a hirdetőtáblán, mely idő alatt az elővásárlása jogosultak elfogadó nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőn belül nem tesznek elfogadó nyilatkozatot, akkor a szerződés az eredeti vevővel kerül végérvényesen megkötésre. De vajon hogyan is kell számítani ezt a 60 napos határidőt? Mikor kezdődik, és mikor ér véget, mi történik, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik? Ezen kérdésekre ad választ a következőkben bemutatott jogeset.

  1. Konkrét jogeset

A már említett jogesetben a felperes adásvételi szerződést kötőt a vevővel. A korábban elmondottaknak megfelelően az aláírt szerződést benyújtották az illetékes önkormányzat részére, hogy 60 napra függessze ki a hirdetőtáblára. A jegyző ennek megfelelően az adásvételis szerződést kifüggesztette 2014. november 04.-től egészen 2015. január 05. napjáig. Az adásvételi szerződésre egy elővásárlásra jogosult a határidő utolsó napján tett elfogadó nyilatkozatot, melyre tekintettel az alperes önkormányzat a szerződést az elővásárlási jogosulttal hagyta jóvá. A felperes az alperes ezen határozatát megtámadta, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint az elővásárlásra jogosult a határidő letelte után tett elfogadó nyilatkozatot, így az elkésett.

  1. Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bírság a KET. határidő számítására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazta, és azt állapította meg, hogy a 60 napos határidőben tette meg a jogosult az elfogadó nyilatkozatot, tekintettel arra, hogy a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esett, ezért a határidő az azt követő munkanapon járt le. A határidő számítása a kifüggesztést követő napon kezdődik. A felperes ezen döntése ellen fellebbezéssel élt.

  1. A másodfokú bíróság döntése

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését. Az indokolást annyiban módosította, hogy álláspontja szerint a határidő számítása nem a kifüggesztést követő napon kezdődik, hanem azon a napon, amikor kifüggesztették. A határidő számításra a Pp. rendelkezésit alkalmazta, és mivel a határidő utolsó napja így is munkaszüneti napra esett, azt állapította meg, hogy a következő munkanapon járt le a határidő, így a jogosult időben tett elfogadó nyilatkozatot. A felperes a döntés ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

  1. A Kúria álláspontja

A Kúria álláspontja szerint az első és másodfokú bíróság tévedett, mikor a határidő számítására a KET. valamint a Pp. rendelkezéseit alkalmazta. Az elővásárlási jog gyakorlására biztosított határidő anyagi jogi határidő, így arra a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, mely szerint: „A jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani. A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdő napnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.” A bíróságok tévedtek tehát az alkalmazandó törvényben, azonban a Ptk. szerint is a munkaszüneti napon lejárt határidő a következő munkanapon jár le, tehát az elővásárlásra jogosult határidőben nyújtotta be az elfogadó nyilatkozatát, így a szerződés vele jött létre.

  1. Zárszó

A fentiekből megállapítható tehát, hogy a 60 napos határidő a kifüggesztést követő napon kezdődik, és abban az esetben, ha munkaszüneti napon jár le, akkor a határidő utolsó napja a következő munkanap lesz. Az elővásárlási jogosultaknak tehát ezen anyagi jogi szabályokra kell figyelemmel lenniük az elfogadó nyilatkozatuk megtétele során.

 

 

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda