A Fővárosi Ítélőtábla alábbi tanulságos jogesetében a cégtörléssel kapcsolatosan alkalmazható vezetői eltiltás korlátaira hívnánk fel a figyelmet.

Az elsőfokú bíróság elrendelte a kényszertörlési eljárás megindítását, indoklásában rögzítette, hogy a NAV törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte a társasággal szemben arra hivatkozással, hogy az a székhelyén nem található. Korábbi végzése a cég székhelyéről „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, a képviselő lakcímén a végzést átvették. A társaság az előírt határidő alatt nyilatkozatot nem tett, új székhelycímet nem jelentett be, így a bíróság úgy ítélte meg, hogy a törvényes működés helyreállítására elérhető további intézkedések nem vezetnének eredményre.

A végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, így a kényszertörlési eljárás lefolytatását követően az elsőfokú bíróság elrendelte a cég kényszertörlését. Mivel a NAV a kényszertörlési eljárás során a céggel szemben 450 000 forint összegű követelést jelentett be – és a vagyonfelmérés adatai alapján a cég vagyontalan, illetve vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket -, a cégjegyzékből való törlés mellett a bíróság a vezető tisztségviselőt eltiltotta attól, hogy a cég jogerős törlését követő 5 évig gazdasági társaságban kizárólagos, vagy többségi befolyást szerezzen, gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, egyéni cég tagja, cég vezető tisztségviselője legyen.

A végzés ellen előterjesztett fellebbezésében a cég elsődlegesen a vezető tisztségviselő eltiltására vonatkozó rendelkezés mellőzését kérte. Arra hivatkozott, hogy a NAV-val szembeni tartozás jogcíméről és összegéről csak a kényszertörlést elrendelő végzés átvételekor szerzett tudomást, a kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ezt nem tartalmazta. Méltánytalannak tartotta, hogy a rendkívül súlyos jogkövetkezménynek minősülő eltiltást minden előzetes írásbeli értesítés nélkül rendelte el a bíróság, anélkül, hogy lehetőséget kapott volna a tartozás megfizetésére, amit a végzés átvétele óta hiánytalanul megfizetett, erre hivatkozással kérte az eltiltás mellőzését.

A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést az alábbiak szerint megalapozottnak találta. A hatályos jogszabályok szerint a cég eltiltás mellőzésével akkor törölhető a cégjegyzékből, ha a kényszertörlési eljárásban a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, vagy, ha van bejelentett követelés ugyan, de a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik. Ha azonban a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról. Ugyanakkor miután az eltiltás a vezető tisztségviselőre nézve rendkívül hátrányos jogkövetkezményekkel járhat, adott esetben a megélhetését is veszélyeztetheti, tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában a vezető tisztségviselő nem zárható el attól, hogy amennyiben a kényszertörlési eljárásban bejelentett követelésre tekintettel a cég törlése mellett eltiltására is sor kerül, a végzés felülvizsgálata iránt kezdeményezett másodfokú eljárásban okirattal bizonyítsa a követelés időközbeni megszűnését, és ezen keresztül azt, hogy az eltiltás jogkövetkezménye alkalmazásának feltételei már nem állnak fenn. Jelen ügyben a társaság eltiltással érintett vezető tisztségviselője a fellebbezéshez csatolt okiratokkal hitelt érdemlően igazolta, hogy a társaság 450 000 forint összegű adótartozását megfizette, erre tekintettel a másodfokú bíróság a vezetői tisztségtől való eltiltást mellőzte.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda