Az 1959-es Ptk. kialakult bírói gyakorlata, valamint az (új) Ptk. kifejezett törvényi rendelkezése folytán elbirtokolható az ingatlan tulajdoni hányada. Fő jelentőségre a tulajdoni hányad elbirtoklása akkor talál, ha megvizsgáljuk mi a különbség az ingatlan megosztásával járó elbirtoklása és az ingatlan eszmei tulajdoni hányadának elbirtoklása között.

A Ptk. vonatkozó rendelkezése alapján elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki azt 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklás útján ingatlanon tulajdonjogot szerző személy olyan dologi tulajdont szerez, amelynek megfelelően dönthet úgy, hogy kéri az ingatlan természetben történő megosztását, hogy a tulajdoni hányadának megfelelő ingatlan részen háborítatlanul gyakorolja tulajdonosi jogosítványait (rendelkezés-, birtoklás-, használat/hasznosítás joga). Ebben az esetben az elbirtoklás útján történő tulajdonszerzéshez szükséges telekalakítási engedély és változási vázrajz. A vázrajz egy földmérő által elkészített, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmához kapcsolódó, az állami alapadatok változását dokumentáló földmérési munkarész, amelynek beszerzése az elbirtoklásra hivatkozó fél kötelezettsége. Az Ítélőtábla ÍH 2017.130. számú döntésében megerősítette az elbirtoklásra hivatkozó személy ezen kötelezettségét, azonban a jogesetben a felperes szándéka nem az ingatlan tulajdonjogának, hanem az ingatlan eszmei tulajdoni hányadának elbirtoklására irányult.

A Ptk. közös tulajdonról szóló rendelkezésében kimondja, hogy „a dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott [eszmei] hányadok szerint több személyt is megillethet.” Ez elbirtoklásról szóló 5:44. § (4) bekezdésében külön megerősíti, hogy lehetséges az ingatlan tulajdoni hányadának elbirtoklása az elbirtoklásra vonatkozó általános szabály szerint. Ennek megfelelően kérte a szóban forgó jogesetben felperes a bíróságot, hogy állapítsa meg, hogy az ingatlan 560/35223 tulajdoni hányadát elbirtoklás útján megszerezte. Nem volt szándéka tehát felperes kérelmének az ingatlan elbirtokolt tulajdoni hányadának megfelelően történő megosztása, csupán az elbirtokolt eszmei hányad ingatlan-nyilvántartási bejegyzése.

Az elbirtokló a dolog tulajdonjogát a törvény erejénél fogva szerzi meg, amely ingatlanok esetében azt jelenti, hogy a tulajdonjog elbirtoklás útján történő megszerzéséhez nincs szükség az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre. A be nem jegyzett tulajdonos azonban az ingatlan-nyilvántartás alapján, ellenérték fejében szerző jóhiszemű személy tulajdonszerzésével szemben nem részesül védelemben. Emiatt indított a szóban forgó jogesetben is az elbirtokló felperes a megszerzett tulajdonjog bejegyzése iránt pert, amely feltételei fennállásának sikeres bizonyítását követően – a Ptk. 5:44. § értelmében – az ingatlanon vagy ingatlanhányadon fennálló tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Jelen perben az ingatlan megosztásának kérdése fel sem merül, ezzel kapcsolatban az Ítélőtábla pedig kimondta, hogy „[H]a a felperes ingatlan eszmei tulajdoni hányada elbirtoklás útján történő megszerzése érdekében terjeszti elő keresetét, akkor a kereset elbírálásának nem előfeltétele a megosztási vázrajz beszerzése, ilyen eseteben a föld megoszthatóságának a vizsgálata mellőzhető.”

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda