A vezető tisztségviselők feladatuk ellátásáért nagyfokú felelősséggel tartoznak a társaság működése során, azonban a felelősségük nem szűnik meg abban az esetben sem, ha a társaság felszámolását a bíróság elrendeli, amelyet jól szemléltet az alábbi eset. A vezető tisztségviselők a felszámolás elrendelését követően kötelesek a felszámolónak átadni a társaság iratanyagát, és a házi pénztárban rendelkezésre álló pénzkészletet. A felelősség nagyfokúságát mutatja azon bírósági határozat, mely során a vezető tisztségviselő a felszámolási eljárás elrendelése után nem tett eleget ezen kötelezettségeinek. A vezető tisztségviselő a felszámolási eljárást követően nem adta át a társaság teljes iratanyagát a felszámolónak többszöri kérés, valamint a jogszabályi kötelezettségei ellenére sem, és a tevékenységet lezáró mérlegben feltüntetett pénzkészlettel sem számolt el a felszámoló felé. A felszámoló ezen ok miatt feljelentést tett a vezető tisztségviselő ellen, melynek következtében büntetőeljárás indult. A büntetőeljárás során a szakértő megállapította, hogy a házipénztárban pénzeszközök álltak rendelkezésre, mellyel a vezető tisztségviselő köteles lett volna elszámolni a felszámoló felé. A társaság ezt követően beperelte a vezető tisztségviselőt, és kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. A társaság álláspontja szerint a tevékenységet záró mérleg teljes bizonyító erejű magánokirat, az abban foglaltakat az ellenkező bizonyításig valósnak kell elfogadni. A vezető tisztségviselő nem tett eleget a vagyonátadási kötelezettségének, mellyel kárt okozott a társaságnak. A vezető tisztségviselő ellenkérelmet terjesztett elő, melyben azzal védekezett, hogy a társaság fizetésképtelenségéért nem tartozik felelősséggel, az általa aláírt tevékenységet lezáró mérleg tévesen tartalmazza, hogy a társaság házi pénztárában pénzeszköz áll rendelkezésre. Előadta, hogy több kifizetés nem szerepel a könyvelésben. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vezető tisztségviselő az általában elvárható megatartás elve alapján köteles eljárni tisztsége betöltése során, abban az esetben, ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget a polgári jog szerinti kártérítési kötelezettség alapján köteles helyt állni. Akkor, amikor a vezető tisztségviselő aláírta az egyszerűsített beszámolót, annak tartalmáért felelősséget vállalt, és elismerte az abban foglaltak valódiságát. A bíróság megállapította, hogyha a vezető tisztségviselő által felsorolt kifizetések valóban megtörténtek, azok a számviteli törvénybe ütköző jogellenes kifizetések voltak, és ezen ok miatt ezekre a kifizetésre alappal nem hivatkozhat. Mindezekre tekintettel kötelezte a vezető tisztségviselőt kártérítés megfizetésére. A vezető tisztségviselő fellebbezést nyújtott be, valamint felülvizsgálati kérelemmel is élt, azonban a másodfokú bíróság és a Kúria is egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításaival.

Mindezekből látható, hogy az egyszerűsített beszámoló a valódiság és a teljesség elvének is megfelelő teljes bizonyító erejű magánokirat, melyben foglaltakat az ellenkező bizonyításig valónak kell elfogadni. A vezető tisztségviselő nem tudta a kifizetések valódiságát igazolni, de azok megtörténtük esetén is jogellenes kifizetéseknek minősülnének, így a hiányzó pénzeszközök miatt felelősséggel tartozik. A vezető tisztségviselőnek a felszámolás elrendelése után is az elvárható magatartás elvének és a jogszabályoknak megfelelően kell eljárnia, ellenkező esetben nagyon komoly felelősséggel tartozik. Fontos a vezető tisztségviselőknek minden esetben figyelemmel lenniük arra, hogy mit tartalmaz az általuk aláírt tevékenységet lezáró mérleg, valamint arra is, hogy a társaság nevében teljesített kifizetések minden esetben szerepeljenek a könyvelésben, azokat megfelelően, bizonylatokkal igazolni tudják, és a pénzeszközöket, valamint a rendelkezésre álló teljes iratanyagot egy esetleges felszámolási eljárás során adják át a felszámoló részére.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda