Irodánk 2004. óta nyújt bérbeadással kapcsolatos jogi tanácsadást olyan ingatlan üzemeltető társaságok részére, akik jelentős számú lakás- és ipari ingatlanok bérbeadásával, azok üzemeltetésével foglalkoznak.

Tapasztalataink alapján célszerű valamennyi, a bérleti szerződéssel kapcsolatosan lehetséges konfliktus helyzeteket a szerződésben előre szabályozni. Erre tekintettel ezúton szeretnénk röviden bemutatni, a bérleti szerződések buktatóit, vagyis azokat a körülményeket, amelyekre kiemelt figyelmet kell fordítani.

A BÉRBEADÓ

Minden szerződés a szerződő felek meghatározásával kezdődik. Bérlői oldalról az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a bérlő kitől veszi bérbe az ingatlant, a bérleti szerződést a bérbeadói oldalról maga a tulajdonos, illetve az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, vagy annak meghatalmazottja köti-e meg.

Sajnos a jelenlegi lakásbérleti piacon számos visszaélés fordult elő amiatt, hogy az adott bérleményt nem az arra jogosult személy adta ki, vagy egyszerre több személynek adta ki ugyanazt az ingatlant, és a bérlő által befizetett előleg, óvadék eltűnt.

Ezen probléma elkerülése érdekében mindenképpen indokolt megtudni, hogy az a személy, aki ki akarja adni az ingatlant jogosult-e az ingatlannal rendelkezni, annak bérbeadására vonatkozóan szerződést kötni. Erre megoldás lehet, hogy a bérbeadásra kínált ingatlan adatai alapján az ingatlan-nyilvántartási adatokat megismeri a leendő bérlő. Az adatokba a bérlemény címe szerint illetékes járási földhivatalban ingyenes is be lehet tekinteni, tehát annak költsége nincs, legfeljebb csak némi időt vesz igénybe.

Amennyiben a lakást, az ingatlant bérbeadásra kínáló személy meghatalmazottként mutatkozik be, akkor mindenképpen indokolt meggyőződni, hogy a tulajdonostól kapott-e meghatalmazást, és a részére adott meghatalmazás megfelel-e a szükséges alaki (pld. két tanú előtt aláírt-e) és tartalmi követelményeknek.

A BÉRLŐ

A bérleti jogviszony másik fontos szereplője a bérlő, aki a bérleményt használni kívánja. Sokszor előfordul, hogy a bérleményt nem csak a bérlő, hanem rajta kívül más személyek is használni kívánják. Ezen okból célszerű azt is megjelölni a bérleti szerződésben, hogy a bérleményt a bérlőn kívül még fogják-e más személyek (pld. családtagok) használni. Amennyiben lesznek ilyen személyek akkor, célszerű azokat megjelölni a bérleti szerződésben a későbbi viták elkerülése érdekében.

A bérlő oldaláról gyakran elvárás, hogy a bérleményt lakcímként, vagy tartózkodási helyként hivatalosan bejelentse. Természetesen erre lehetőség van, azonban ez abban az esetben okozhat némi problémát a bérbeadónak, ha a bérlő a bérleményből történő kiköltözése után nem szünteti meg a bérleménynek a lakcímeként-, illetve tartózkodási helyeként való nyilvántartását. Ennek megoldására szolgál az ún. lakcím-, tartózkodási hely fiktíválási eljárás. Ebben az eljárásban a bérbeadó a bérlemény fekvése szerinti járási hivatal az illetékes. A kérelemben meg kell nevezni a bérlő személyét, lakcímét, az ingatlan helyrajzi számát, és a bérlemény elhagyásának a körülményeit. Az eljárás illetékmentes.

A BÉRLETI SZERZŐDÉS TÁRGYA, A BÉRLEMÉNY:

A bérleti szerződés legfontosabb eleme, amelynek a pontos meghatározására nagyon oda kell figyelni, az maga a bérleti szerződés tárgya, vagyis a bérlemény.

A bérleti szerződésben ajánlott pontosan rögzíteni a bérlemény adatait, és a felek által adott esetben szükségesnek tartott minden körülményt (pld. a bérlemény műszaki állapotával kapcsolatos észrevételek). Amennyiben az ingatlannak csak egy meghatározott része kerül bérbeadásra (pld. egy kertes ház leválasztott, elkülönített lakrésze), akkor a bérleti szerződésben egyértelműen meg kell határozni a bérleményt, annak helyiségeit, illetve a használattal kapcsolatos egyéb kérdéseket (pld. a kert használata, annak esetleges megosztása).

További fontos kérdés az, hogy az ingatlan bútorozatlan, vagy bútorozott állapotban kerül-e bérbeadásra. Amennyiben a bérleményben bútorok vannak, akkor a későbbi viták elkerülése érdekében célszerű a feleknek egy ingólistát készíteni, és az ingóságok állapotát akár fényképfelvétellel rögzíteni.

A bérlemény birtokbavételekor lehetőség szerint a bérlemény minden lényes műszaki- és egyéb adatait rögzíteni szükséges a felek a birtokbaadási jegyzőkönyvben a későbbi viták elkerülése érdekében. Az adatok rögzítése alapján elkerülhető a bérleti szerződés megszűnésekor, a bérlemény visszaadásakori állapotával kapcsolatos viták.

KÖZÜZEMI DÍJAK ÉS EGYÉB KÖLTSÉGEK

Rezsiköltségek:

Gyakran felmerülő kérdés, hogy a bérlemény használatával kapcsolatosan felmerülő – a bérlő által a bérleti díjon felül fizetendő – közüzemi díjakat (pld.: víz-, gáz-, villany-, csatorna-, illetve szemátszállítási díjak), illetve közös költséget a bérlő a bérbeadó részére fizeti meg közvetlenül, aki azt a közműszolgáltatók felé továbbfizet, vagy a bérbeadó hozzájárul a közműórák és egyéb közműszolgáltatásoknak a bérlő nevére történő átírásához, és így azokat a bérlő fizeti meg a szolgáltatók felé.

Sajnos gyakran előforduló probléma a közműórák és egyéb közműszolgáltatásoknak a bérlő nevére történő átírása esetén, hogy a bérlő – anélkül, hogy arról a bérbeadó tudna – nem fizeti meg a szolgáltatási díjakat, és jelentős tartozásokat felhalmozva a bérbeadó értesítése nélkül elköltözik az ingatlanból.

A fenti probléma elkerülése érdekében célszerű azt a gyakorlatot követni, hogy a közműórák és egyéb közműszolgáltatások nem kerülnek átírásra a bérlő nevére, és azt a felek a szerződésben kifejezetten ki is zárják. Ebben az esetben a bérbeadó pontosan tudja követni a közműdíjak összegét, és azt, hogy a bérlőnek a közműdíjakkal és a közös költséggel kapcsolatosan van-e bármilyen elmaradása.

Továbbá lehetőség van arra, hogy ún. feltöltős közműórák beszereltetésével a bérbeadó ellenőrizhesse a bérlő fogyasztását, és a bérlő bármilyen fizetési késedelméhez a felek azt a következményt fűzzék, hogy a bérbeadó jogosult a közműóra feltöltését szüneteltetni mindaddig, amíg a bérlő nem tesz eleget valamennyi fizetési kötelezettségének.

Követelés érvényesítésével kapcsolatos költségek

A bérlő fizetési késedelmével, illetve mulasztásával kapcsolatosan a bérbeadó oldalán jelentős költségek merülhetnek fel (pld. fizetési felszólítás díja, ügyvédi felszólítás költsége, fizetési meghagyásos eljárás, illetve peres eljárás kezdeményezésével kapcsolatosan felmerülő költség stb.). Ezen költségek egy része (pld. a felszólító levél postai költsége) nehézen érvényesíthető a bérlővel szemben.

A fenti okból kifolyólag célszerű, ha a felek a bérleti szerződésben megállapodnak a bérbeadó által érvényesíthető ún. adminisztrációs díjakról, amely a bérlő mulasztásából eredően a bérbeadó igényeinek, követeléseinek érvényesítésével kapcsolatosan felmerülő költségeket fedezheti. A bérleti szerződésben meghatározott adminisztrációs díjak mellett a fizetési meghagyásos, illetve peres eljárásban felmerülő perköltségek is érvényesíthetők, amelyet a bíróságok is elfogadnak. Az ún. adminisztrációs díjak alkalmazását elsősorban olyan bérbeadóknak célszerű alkalmaznia, akik nagyszámú lakás bérbeadásával foglalkoznak.

 A BÉRLEMÉNY HASZNÁLATA

A bérlemény használatával kapcsolatosan a felek a bérleti szerződésben általában szabályozni szokták azt, hogy a bérlő jogosult-e a bérleményt albérletbe, illetve harmadik személy használatába adni. Továbbá szabályozzák azt, hogy a bérlő köteles (ha ilyen van) a társasház szervezeti- és működési szabályzatát, és a házirendet betartani. Fontos kérdésként merülhet fel, hogy a bérlő az ingatlanban végezhet-e bármilyen átalakítást, és annak költségeit a felek milyen mértékben viselik.

A fenti kérdésekben célszerű akként megállapodni, hogy a bérlemény albérletbe-, harmadik személy használatába történő adását, illetve a bérleményben a bérlő által végzett bármilyen átalakítást, beruházást a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásához kötik a felek. Az írásbeli hozzájárulással a bérbeadó – a későbbi viták elkerülése érdekében – meghatározhatja, hogy az albérletbeadás esetén mely személy lehet az albérlő.

A bérleményben végzett átalakítással kapcsolatos megállapodásban a feleknek lehetősége van arra, hogy a későbbi viták elkerülése érdekében rendezzék a bérlő által elvégezhető átalakításokat, és azokkal kapcsolatos költségeknek a viselését.

Gyakran felmerülő kérdés és probléma az, hogy a bérlő jogosult-e a bérlemény zárait a beköltözéskor kicseréltetni, ezzel lényegében kizárni a bérbeadót. A válasz azonban az, hogy a bérlő nem jogosult a bérbeadót ilyen módon elzárni a bérleménytől, és adott esetben azzal a bérlemény használatának az ellenőrzését akadályozni.

Továbbá problémát okozhat, hogy a bérlő állatot kíván tartani. Emiatt célszerű a bérleti szerződésben rögzíteni, hogy a bérleményben lehet-e állatot tartani, illetve amennyiben a házirend (ha van ilyen) erre vonatkozóan rendelkezéseket (akár tilalmat) tartalmaz, akkor arról tájékoztatni kell a bérlőt.

A BÉRLETI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

A bérleti jogviszony időtartama

A bérleti jogviszony tartama szempontjából fontos, hogy a felek a határozott, vagy határozatlan időtartamú bérleti szerződést kötnek-e.

A határozott időtartamú bérleti jogviszony esetében a felek a határozott idő alatt nem élhetnek a rendes felmondási jogukkal. Az ilyen szerződések megszüntetésének a lehetőséges korlátozottabb, mivel csak a felek közös megegyezésével, vagy rendkívüli felmondással lehet megszüntetni. Viszont a felek számára egyfajta stabilitást biztosít.

A határozatlan időtartamú bérleti jogviszony azonban könnyebben megszüntethető, mivel lehetőség van rendes felmondás gyakorlására, amellyel kapcsolatos felmondási időt a felek szabadon megállapíthatják, illetve arról is rendelkezhetnek, hogy az pld. a hónap végére szólhat.

A bérleti jogviszony felmondása

A bérleti jogviszony felmondásával kapcsolatosan meg kell különböztetni a rendes és a rendkívüli felmondást.

A rendes felmondásra kizárólag a határozatlan időtartamú bérleti jogviszony esetében van lehetőség, és azt nem kell indokolni. Azonban a rendes felmondás esetében is figyelni kell a felmondási idők betartására.

A rendkívül felmondásra azonban meghatározott esetekben kerülhet, és a szigorú határidők betartása mellett kerülhet sor. Az első esetkör az, ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg. Ez esetben a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet. A felmondás az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A második esetkör, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául. Ez esetben a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

A BÉRLEMÉNY KIÜRÍTÉSE

A bérleti jogviszony megszűnésekor a legfontosabb kérdés a bérleménynek a bérlő által a bérbeadó részére történő visszaadása, birtokbaadása. A birtokbaadás során mind a két fél által aláírt jegyzőkönyvben indokolt rögzíteni a birtokbaadás tényét, valamint minden olyan körülményt, amelyet bármelyik fél szükségesnek tart. A későbbi viták elkerülése érdekében a jegyzőkönyvben célszerű rögzíteni a bérleménnyel, annak műszaki állapotával kapcsolatos valamennyi észrevételt, adott esetben fényképfelvételekkel is alátámasztva.

E tárgykörben két fő probléma merülhet fel. Egyrészt a bérlő megtagadja a bérlemény kiürítését, és a bérbeadó részére történő birtokbaadását a bérleti jogviszony megszűnése ellenére. A másik vitára okot adó eset lehet, ha a bérleményben a bérlő magatartása miatt bármilyen kár keletkezett.

A bérlemény kiürítésével kapcsolatos probléma megoldására, illetve az akár évekig tartó peres eljárás elkerülése érdekében célszerű, ha a bérlő a bérleti szerződés megkötésekor közjegyző előtt, közokiratba foglaltan kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz a bérlemény kiürítésére a bérleti szerződés megszűnése esetére. A bérlő közokiratba foglalt nyilatkozata alapján a bérbeadó adott esetében – per kezdeményezése nélkül – közvetlenül végrehajtási eljárást kezdeményezhet a bérlő ellen a bérlemény kiürítése iránt.

A bérleményben keletkezett hibákkal, illetve az azokkal kapcsolatos kártérítés mértékével összefüggő viták megelőzésre, illetve azok mielőbbi rendezésére megoldást jelenthet, ha a felek közösen felkérnek egy szakértőt, hogy a keletkezett kárt mérje fel, és állapítsa meg a helyreállítási költségeket. A szakértő felkérése történhet úgy, hogy a felek közösen megállapodnak a szakértő személyében, vagy az egyik fél (pld. a bérbeadó) által javasolt több szakértő közül a másik fél (pld. a bérlő) kiválaszthatja azt a személyt, akit a felek elfogadnak a szakvélemény elkészítésére.

EGYÉB

Kapcsolattartás

Fontos kérdésként merülhet fel, hogy a felek a bérleti jogviszony fennállása alatt, illetve azzal kapcsolatosan milyen elérhetőségeken (cím, e-mail, telefon stb.) tudják egymással a kapcsolatot tartani, és a szükséges nyilatkozatokat a másik fél felé megtenni.

Problémaként merülhet fel az, hogy a másik fél nem érhető el, a részére küldött küldeményt (pld. felszólítást, felmondást) a posta „nem kereste”, „címzett ismeretlen” vagy más jelzéssel visszaküldi a feladónak. Erre az esetre célszerű a felek közötti kapcsolattartást akként szabályozni, hogy mindegyik fél köteles bejelenteni a másiknak az elérhetőségével kapcsolatos változást. Amennyiben ezt a bejelentési kötelezettségét bármelyik fél elmulasztaná, és emiatt a küldeményt a posta nem tudná kézbesíteni a részére, vagy a címzett megtagadná a levél átvételét, a küldeményt akkor is kézbesítettnek tekintik a felek a bérleti szerződés alapján, és így az ahhoz kapcsolódó jogkövetkezmények (pld. felmondás hatályosulása) bekövetkeznek.

Bírósági kikötés

A bérleti jogviszonnyal kapcsolatosan felmerülő jogviták szempontjából fontos, hogy azt melyik bíróság dönti el. Ennek általában az utazási és egyéb költségek, illetve az egyes bíróságok túlterheltsége és az eljárás emiatti elhúzódása miatt van jelentősége.

Amennyiben a bérlő lakhelye, tartózkodási helye a bérbeadóétól eltérő, távoli településen van, vagyis a jogvita esetén valószínűleg olyan bíróság lenne az illetékes, amely távol esik a bérbeadó lakhelyétől, célszerű kikötni egy olyan bíróságot, amely a bérbeadó számára elérhetőbb. A kikötött bíróság pontosan név szerint vagy más azonosítható módon (pld. a bérbeadó mindenkori lakcíme szerinti bíróság) megjelölhető, de igazodhat például a bérlemény címéhez. Viszont a jogszabály szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Fővárosi Törvényszék és a Budapest Környéki Törvényszék nem köthető ki.

Az illetékes bíróság kikötése nélkül is lehetőség van arra, hogy az alperes lakcíme helyett a per a bérlemény fekvése (címe) szerinti bíróság előtt kerüljön megindításra.

 

 

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda