Korábban az Ügyvédi Iroda honlapján olvashattak a büntetés-végrehajtási intézményekben uralkodó elégtelen elhelyezési körülmények miatti, az Emberi Jogok Európai Bíróságához (a továbbiakban: EJEB) való fordulás feltételeiről.

A közel múlt felgyorsuló eseményei miatt indokoltnak tartjuk a fontosabb állomások ismertetését.

Az EJEB a Varga és társai kontra Magyarország ügyében 2015. március 10. napján kihirdetett ún. vezető ítéletében egyrészt rögzítette, hogy a kérelemben foglalt börtönkörülmények a kérelmezők megalázó bánásmódját eredményezték, így kellően súlyosnak tekinthetőek az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkének megsértéséhez. A Bíróság ugyanakkor sérelmezte, hogy az érintettek panaszainak orvoslására nem áll rendelkezésre hatékony hazai jogorvoslat.

A 2016. évi CX. törvény módosította a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehatásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényt (a továbbiakban: Bv. tv.).

A vezető ítéletben foglalt követelményeknek megfelelően egy preventív és egy kompenzációs jogorvoslatot vezettek be 2017. január 1-jei hatályba lépéssel, amelynek lényege az alábbiak szerint foglalható össze.

A beiktatott 10/A. § (1) bekezdése az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményeket nem taxatív felsorolással definiálja, ilyennek tekinti a jogszabályban előírt élettér biztosításának hiányán kívül különösen:

  • az illemhely elkülönítésének hiányát,
  • a nem megfelelő szellőztetést,
  • a nem megfelelő világítást,
  • a nem megfelelő fűtést,
  • vagy a nem megfelelő rovarirtást.

A Bv. tv. 10/A. § (3) bekezdése a kártalanítás egy napra eső összegét legalább 1200, legfeljebb 1600 Ft-ban határozta meg.

A (4) bekezdés a kártalanítás iránti igény előterjesztésére 6 hónapos jogvesztő határidőt határozott meg, a határidő kezdő napja az a nap, amikor az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények megszűntek (szabadítás, más büntetés-végrehajtási intézetbe átszállítás).

Lényeges rendelkezést tartalmaz a (6) bekezdés is, amely szerint a kártalanítás iráni igény előterjesztésének feltétele a 144/B. §– ban szabályozott panasz benyújtása a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez. A panaszt 15 napon belül kell elbírálni. A bv. intézet parancsnoka megteszi a szükséges intézkedéseket, ilyenek lehetnek:

1. bv. intézeten belül megoldva megfelelő élettér biztosítása

2. átszállítás más bv. intézetbe

3. sérelem ellensúlyozása (például: napi szabad levegőn való tartózkodás időtartamának növelése).

Az intézkedés, vagy annak  elmulasztása miatt  felülvizsgálati kérelmet lehet előterjeszteni a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

A hazai jogorvoslat bevezetésére tekintettel 2016 novemberében az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017. augusztus 31-ig felfüggesztette az előtte lévő magyar ügyek vizsgálatát.

Domján kontra Magyarország ügyben hozott, 2017. november 23-án közzétett határozatában az EJEB az újonnan bevezetett jogorvoslati mechanizmusok hatékonyságát vizsgálta. Megállapította, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a preventív és a kompenzációs jogorvoslat egyaránt alkalmasnak bizonyul a börtönzsúfoltságból – és egyéb, nem megfelelő fogvatartási körülményből – eredő egyezménysértések hatékony orvoslására, továbbá a kompenzációs jogorvoslat során megítélhető kártalanítás napi összegét is a Bíróság gyakorlatának megfelelően határozták meg.

Amikor az EJEB a magyar kártalanítási eljárás hatékonyságát vizsgálta, s azt igenlően válaszolta meg, figyelembe vette a börtönzsúfoltság csökkentése érdekében meghozott, rendszerszintű intézkedéseket is (börtönépítés, reintegrációs őrizet kiterjesztése, előzetes letartóztatás számának csökkenése, házi őrizet számának növekedése).

Az összegszerűség vonatkozásában az EJEB kiemelte, hogy bár a magyar szabályozás alapján megítélhető kártalanítási összeg a strasbourgi gyakorlat felét – harmadát éri el, a kártalanítási összeg meghatározása az Egyezményt aláíró államok szabad mérlegelési körébe eső döntés. Egy konkrét eset összes körülményeinek mérlegelése alapján ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy egy már lefolytatott kártalanítási eljárásban megítélt szélsőségesen alacsony összegre tekintettel további kártalanítási összegre tarthasson igényt egy fogvatartott Strasbourgban.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda