Bevezetés

Vállalkozások által kötött szerződések esetén elég gyakori probléma, hogy a szerződő partner egyáltalán nem fizet, vagy határidőben nem fizet, mely jelentős sérelmekkel, és egy hosszú behajtási folyamattal jár. Ezen problémával nem csak Magyarországon, de az Európai Unió számos országában is rendszeresen találkoznak, melynek következtében az EU akként döntött, hogy valamilyen módon megpróbálja a problémát orvosolni, megpróbálja fizetésre ösztönözni a vállalkozásokat. Ennek eredményeként született meg 2011-ben az az EU-s irányelv, mely alapján hazánkban is szabályozásra került a behajtási költségátalány, először a 2013. évi V. törvényben a Polgári Törvénykönyvben, majd ezt követően a 2016. évi. IX. törvényben a behajtási költségátalányról.

Mi is a behajtási költségátalány és kikre vonatkozik?

A behajtási költségátalányt a kereskedelmi ügyletekben („ vállalkozások, illetve vállalkozások és szerződő hatóságok között lebonyolított olyan ügylet, amelynek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása”) kell alkalmazni vállalkozások („,szerződő hatóságnak nem minősülő, önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet folytató szervezet, még ha az adott tevékenységet egyetlen személy is végzi”) valamint szerződő hatóságok („a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti ajánlatkérő, akkor is, ha közbeszerzési eljárás lefolytatására nem köteles”) által kötött szerződésekben. Jó hír tehát, hogy magánszemélyekre nem alkalmazandó. A behajtási költségátalány törvényben meghatározott fogalma a következő:

Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt.”

A behajtási költségátalány tehát fizetési késedelem esetén jár a jogosultnak, melynek összegét minden esetben az aktuális deviza forintárfolyam határozza meg.

Hány napos fizetési késedelem esetén jár, és milyen esetekben lehet a megfizetése alól mentesülni?

Tekintettel arra, hogy a törvény kizárólag akként fogalmaz, hogy fizetési késedelem esetén jár a behajtási költségátalány, így már 1 napos fizetési késedelem után is követelhető, ha a jogosult így dönt. Abban az esetben, ha 1 napos késedelem után kifizetésre kerül az összeg, akkor is követelheti a jogosult a behajtási költségátalányt, kizárólag csak a kártérítés összegébe számít bele a behajtási költségátalány összege.

A behajtási költségátalányt azonban nem kell megfizetni abban az esetben, ha a kötelezett kimenti a fizetési késedelmét. Ez történhet úgy, hogy a kötelezett igazolja, hogy a számlát nem kapta meg, és ennek következtében nem fizette meg azt határidőben. Tértivevénnyel érkező számlák esetében ennek igazolása egyszerűbb, azonban tértivevény nélkül érkező számlák esetén ez egy nehezebb folyamat. A 2016. évi CXXX. törvény a Polgári perrendtartásról egyértelműen kimondja, hogy a perben jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el. Fenti szabályt figyelembe véve az a következtetés vonható le, hogy abban az esetben, ha vitatjuk azt, hogy a késedelmesen befizetett számlát átvettük, akkor a jogosultnak kell bizonyítani azt a tényt, hogy ez a számla határidőben valóban átvételre került a kötelezett részéről, és ennek ellenére késedelmesen került csak befizetésre. Abban az esetben, ha ezt nem tudja a jogosult bizonyítani, úgy a behajtási költségátalányt nem kell megfizetni.

Tartós jogviszony esetében hogyan alakul a behajtási költségátalány fizetése?

Tartós jogviszonyok esetében, mint amilyen például egy bérleti szerződés a behajtási költségátalány minden egyes késedelmesen befizetett számla esetében külön-külön követelhető.

Ki lehet szerződésben zárni a behajtási költségátalányt?

Nem. A törvény egyértelműen kimondja, hogy „a behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis”. Kizárni, és csökkeneti tehát nem lehet, azonban a jogosult mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy érvényesíti e.

Milyen határidőben érvényesíthető a behajtási költségátalány?

A behajtási költségátalány egy (1) éves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető fizetési késedelem esetén, amennyiben a jogosult ezen határidőn belül nem érvényesíti a behajtási költségátalányt, úgy az érvényesítéshez való joga elveszik.

Egy kis számolás.

Fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a behajtási költségátalány fizetési késedelem esetén jár kereskedelmi ügyletekben vállalkozások, vagy szerződő hatóságok között kötött szerződésekben. Ha tehát egy Kft. nem fizeti be határidőben a villanyszámláját, és a szolgáltató (jogosult) úgy dönt, hogy a 9.000,- Ft, azaz Kilencezer forint összegű számla befizetési késedelme miatt költségátalányt érvényesít, akkor a napi árfolyam alapján számolva előfordulhat, hogy nagyobb összegű behajtási költségátalányt kell megfizetnie, mint amekkora a késedelmesen befizetett számla összege volt.

© 2018 Mihalics Ügyvédi Iroda